Szentesi Református Idősek Otthona

Legyen nálunk otthon!
Tájékoztató
Az ápolásról, gondozásról
Mentálhigiéniés munkáról
A megnyitó képei
Házirend
SzMSz
Szakmai Program
Kapcsolat
Linkek
Pályázatok
Hirdetés
Sajtómegjelenés


SZENTESI REFORMÁTUS IDŐSEK OTTHONA
H-6600 Szentes, Kossuth tér 4.
e-mail: reformatusotthon@gmail.com
honlap: www.reformatusotthon.shp.hu

SZAKMAI PROGRAM

2018

ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZETŐ RÉSZ

Az intézmény neve: Szentesi Református Idősek Otthona
Székhely: 6600 Szentes, Kossuth Lajos tér 4 sz.
Létrehozás éve: 2007
Elsődleges működési terület: Szentes és környéke
Működési terület: Országos
Alapító, fenntartó szerv: Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség
6600 Szentes, Kiss Bálint utca 2 sz.
Képviselője az Egyházközség lelkipásztora
Alapító okirat száma, kelte: 8/2007 (01.31.)

Felügyeleti szerv: Csongrád Megyei Kormányhivatal Jogi és Hatósági Főosztály Szociális, Igazságügyi és Gyámügyi Osztály
Vezetői kinevezés rendje: Vezetőjét a Fenntartó Presbitériuma nevezi ki
Jogállás: Egyházon belül működő önálló jogi személy
Intézményi típus: Idősek bentlakásos otthona (1993.III.tv. 67-68.§)
átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza vegyes
profilú intézmény
Alaptevékenység: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. tv. 67-68. § és 88. § (1) bek. c.) pontjában meghatározott feladatok ellátásával összefüggő tevékenység
TEÁOR szakágazat száma és megnevezése:
8730 Idősek bentlakásos ellátása

Ágazati azonosító: S0216168
Feladatok: Azoknak az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező, nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.
Felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

Alapvető szakfeladat: Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás
Feladatmutató: 51 fő részére tartós elhelyezést biztosító idősotthoni ellátás, 4 fő részére átmenetei elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza
Gazdálkodási jogkör: A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
A feladatellátást szolgáló
vagyon: A Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség tulajdonában lévő, az Egyházközség törzsvagyonába sorolt és az intézmény könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó és ingatlan vagyon.
A vagyon feletti
rendelkezési jog: A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról, szóló törvény, valamint a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet, valamint más hatályos jogszabályi előírások határozzák meg.

Költségvetés végrehajtására
szolgáló számla száma: 10701458 – 67206595 - 51100005

Általános forgalmi adó
alanyiságának ténye: Az intézmény az ÁFA alanya

Adószáma: 18478640-2-06

KSH száma: 18478640-8730-552-0

Az intézmény vezetője: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető.

A feladatellátás forrásai:

Finanszírozás
- Állami normatíva
- Egyházi kiegészítő állami normatíva

Saját bevétel

Alaptevékenység bevételei:
- Az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatai, alapvető tevékenysége ellátása során elérhető bevételek.
- Ellátottak által fizetett térítési díj: rendeltetésszerű működésből származó bevétel, igénybevett szolgáltatásért jogszabályban meghatározott mértékben.
- Alkalmazottak által fizetett térítési díj: az intézmény által nyújtott, alkalmazottai által igénybevett szolgáltatás ellenértéke. (pl. étkezési díj).

1./ A Szentesi Református Idősek Otthona célja, feladata

A Szentesi Református Idősek Otthona vegyes profilú intézmény, melynek keretén belül idősek tartós bentlakásos elhelyezését és átmeneti ellátást biztosít. Az intézmény épülete a város központjában, a főtéren helyezkedik el, így az elérhetősége, megközelíthetősége optimális. Az intézmény építészeti kialakítása is olyan atmoszférát teremt a lakók számára, hogy az biztosítja a kiegyensúlyozott élet lehetőségét.
Az épület korszerűen kialakított struktúrája eleve lehetőséget ad egyrészt a közösségi tevékenységek, másrészt pedig az élethez szükséges intimitás megéléséhez. A közösségi helyiségekben illetve a lakószobákban az akadálymentes közlekedés biztosított. A főbejáratnál lépcsőlift, a szintek között személyfelvonó segíti a közlekedést.
Az egy és két,- illetve háromágyas lakószobák mindegyike rendelkezik fürdőszobával, ezekben szintén biztosított az akadálymentes közlekedés. Tízszemélyenként felszerelt teakonyha áll a lakók rendelkezésére. A házaspári lakóegységekben felszerelt teakonyha és fürdőszoba van. Minden helyiségben az idős emberek igényeit figyelembe vevő, igényes, átgondolt bútorzat (szék, fotel, asztal, könyvespolcok) található.
Minden szobában biztosított a kábel-TV, telefon, számítógép/Internet használata. A közösségi helyiségekben külön térítés nélkül használható a számítógép, az Internet és a televízió. A lakókat, vendégeket barátságosan berendezett közösségi terek várják.
Az épület udvarán pergolák, szökőkút szolgálják a lakók pihenését, kikapcsolódását. A park mellett lévő földterületet kisebb parcellákra osztottuk fel, hogy ott – a beköltözők igénye szerint - kertészkedésre nyíljon lehetőség.

Az intézményi szolgáltatás célja, feladata

Az intézmény befogadóképessége: 55 fő (51 fő tartós bentlakásos elhelyezés, 4 fő időskorúak gondozóháza)
A lakószobák férőhely szerinti megoszlása:
Egyágyas szoba: 7 db,
Kétágyas szoba: 10 db,
Háromágyas szoba: 7 db,
Házaspári szoba: 5 db

A lakószobákban átlagosan 10-12 négyzetméter lakóterület jut egy főre. Minden szobához tartozik egy felszerelt, nővérhívóval ellátott, akadálymentesített fürdőszoba WC-vel. Öt szobánként, a lakók rendelkezésére áll egy teakonyha, melynek felszerelése: elektromos sütő-főző készülék, páraelszívó készülék, valamint egy kéttálcás mosogató. Minden szobában, az ágyak mellett nővérhívó készülék van.
A földszinten két közösségi helyiség található. Ebből az egyik nagyterem egy tolóajtóval kettő részre osztható, így külön - külön foglakozások tarthatóak a helyiségekben. A foglalkoztatók és a társalgó is akadálymentesített. A mozgáskorlátozottak részére külön mellékhelyiség került kialakításra a földszinten és az emeleten is.
Az intézményben egyéni foglalkozásokra, találkozásokra alkalmas szobákat alakítottunk ki.
Két betegszoba van a földszinten, melyek kórházi betegággyal lettek felszerelve. A betegszoba mellett lévő fürdőszobában modern, zuhany és fertőtlenítő panellal ellátott hidraulikus betegfürdető ágy található. Külön helyiségben automata ágytálmosó üzemel.
Az irodák a főbejárat mellett találhatóak, a könnyebb elérhetőség érdekében. Így egymás mellé került az intézményvezetői, gazdaságvezetői, gondozotti ügyintézői és intézményi lelkészi iroda.
Alapvető célunk, a segítés és a gyógyítás, a pihenésre vágyó, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása. Ennek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg. Együtt kívánunk működni a szakemberekkel, illetve a lakókkal úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre juthasson.
Az intézmény küldetésének megfogalmazásával meghatározásra kerülnek azok az erkölcsi normák, magatartási szabályok, szakmai célok, melyeket a mindennapi munkánk során követni kívánunk.
Az intézmény egyházi hátteréből adódóan kiemelkedő szerepe van a lelkigondozásnak. Az épület központjában lévő Imateremben rendszeres református istentiszteletet tart az Otthon lelkipásztora, ahol a lakók és a hozzátartozók, valamint a dolgozók is részt vehetnek. A római katolikus vallású lakók számára hetente katolikus szentmise van a házban.
A mentálhigiénés csoport tagjai: foglalkoztatás szervező munkatárs, mentálhigiénés munkatárs, vezető ápoló valamint a lelkipásztor a lakóknak kínálnak csoportos fejlesztő programokat. Közös születésnapi, névnapi ünnepségeket, zenés programokat, kirándulásokat szerveznek a hozzátartozók és gondnokok segítségével. Szerkesztik az intézmény honlapját, koordinálják az önkéntesek munkáját. Szükség esetén egyedileg foglalkoznak a lakókkal, de a munkatársakkal is részt vesznek konfliktusos helyzetek megoldásában.

Együttműködés más intézményekkel

Az intézmény, a feladatai ellátása érdekében, együttműködik a városban található más szociális intézményekkel, szolgálatokkal (Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon, Szentes Város Gondozási Központja, Dorkász Református Házigondozó Szolgálat, Családsegítő Központ), önsegítő csoportokkal (Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete, SINOSZ Szentesi Szervezete), illetve Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámhivatali osztályaival)

A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

A Szentesi Református Idősek Otthon alapfeladata, az idősek gondozása, melyet komplex gondozás keretében valósítunk meg, ahol a gondozás valamennyi elemét (fizikai, egészségügyi, pszichés gondozás, foglalkoztatás) együtt kell alkalmazni, maximálisan figyelembe véve a lakó egyéniségét, igényeit, kultúráját. Mindezt tudatosan és tervszerűen szervezzük és hajtjuk végre.

A teljes körű ellátás körében intézményünk biztosítja:
- a napi háromszori étkezést, szükség szerint ötszöri étkezést,
- a szükség szerinti ruházattal és textíliával való ellátást,
- a mentális gondozást,
- az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet szerinti egészségügyi ellátást,
- a lakhatást,
- az ágynemű és a ruházat rendszeres mosását, tisztítását,
- a lakók rendszeres foglalkoztatását,
- orvosi ellátást, heti 4 óra rendelési időben
- egyéni és csoportos tornát gyógytornász alkalmazásával heti 3x2 órában
- állandó nővéri felügyeletet.

Az ápolási, gondozási feladatok jellege, tartalma

Az átlátható, jól működő, egységes, modern ápolási szemléletre épülő ápolási rendszer

Szempontjai:
- az egészségre való összpontosítás;
- egészségnevelés;
- a lakó saját ellátásában való részvétele;
- a gondozó és a lakó egyenrangú felek az ellátással kapcsolatos döntésekben és azok végrehajtásában;
- a lakó áll az ellátás középpontjában, nem pedig a feladat;
- az ápolás-gondozás holisztikus – a lakónak nemcsak testi, hanem szellemi, érzelmi, szociális és lelki szükségleteit is figyelembe vesszük;
- a lakót tágabb szociális környezetében (család, közösség, társadalom) elhelyezkedő egyénként tekintjük, mert ez hatással lehet az egyén egészségére és jólétére, a betegségre való reagálására és a betegségből való gyógyulására;
- a gondozás specifikus és az egyéni szükségleteknek megfelelő legyen.

Egészségmegőrzés / fejlesztés
Az egészség fenntartására és helyreállítására vonatkozó ismeretek és készségek felmérése, ezek bővítése. Egészségnevelési előadások szervezése.

Betegségmegelőzés
A lakók egészségi állapotának folyamatos követése, szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása, saját szűrővizsgálatok szervezése. A lakók gyógyszerelése az intézmény háziorvosa és a szakorvosok által felírt gyógyszerekkel történik. A hozzátartozók által behozott gyógyszereket, gyógyszernek nem minősülő készítményeket minden esetben be kell mutatni az Intézmény vezető ápolójának, illetve házorvosának. Az ő hozzájárulásuk mellett lehet csak odaadni a lakónak. Erre azért van szükség, mert csak így biztosítható az ellenőrzött gyógyszeres terápia. A havonta frissülő intézményi gyógyszerlistán szereplő gyógyszereket térítésmentesen biztosítja az intézmény az ellátottak számára. A gyógyszerlistán nem szereplő gyógyszerekről a tárgyhónapot követően számla készül, amelyen az adott hónapban elfogyasztott gyógyszereket szemre számoljuk el az ellátottal.

A gyógyításban való részvétel, rehabilitáció
Egyénre szabott rehabilitációs program készítése és végrehajtása szakemberek segítségével.
A gondozott halála esetén végzendő teendők
1. A halott ellátását az emberi méltóság tiszteletben tartásával nyugodtan és természetes végezzük.
2. A halott ellátásához a gondozónak az alábbi eszközöket szükséges előkészíteni:
- paraván
- védőköpeny
- gumikesztyű
- géz
- nedves vattagombóc
- 2 db nagy lepedő
- ha szennyeződött valamely testrész, a lemosáshoz szükséges mosdótál, mosdókesztyű, törölköző
- műanyag zsák címkével
- leltári nyomtatvány
- 2 db lábcédula
- távirati nyomtatvány
3. Az elhunyt ágya köré paravánt vonunk.
4. A gondozók védőköpenyt és gumikesztyűt vesznek fel.
5. Az elhunyt szemét nedves vattával lefedjük, állát gézzel felkötjük.
6. Az ékszereket levesszük.
7. A halottat levetkőztetjük.
8. A szennyezett testfelületet lemossuk és szárazra töröljük.
9. A váladékozó sebfelületre tiszta fedőkötést teszünk.
10. Minden ágyneműt lehúzunk és az elhunyt alá tiszta lepedőt helyezünk.
11. A halottat a hátára fektetjük, kezeit elöl keresztbe tesszük, lábait kiegyenesítjük (kivéve, ha mozgásszervi deformitás miatt nem lehet).
12. A váladék felfogó zsákokat, tartályokat, pelenkázó nadrágot eltávolítjuk. A testüregben lévő katétereket, kanülöket, szondákat, valamint a gipszet és test távoli protéziseket (fogsor, hallókészülék, művégtag) eltávolítjuk.
13. Az orvos által kitöltött lábcédulákat az elhunyt ellenkező oldali végtagjaira kötjük fel.
14. Az elhunyt alatt lévő lepedőt minden oldalról felhajtjuk, majd a másik lepedőt ráterítjük.
15. A halott 2 órán át a szobában marad, eközben értesítjük a halottszállító dolgozókat az elszállítás időpontjáról.
16. A szobában lévő többi ellátottat megnyugtatjuk.
17. A hozzátartozókkal tapintatosan bánunk. Kérésükre megengedjük, hogy az elhunytat a lakószobában megtekinthessék.

Az elhunyt lakónak a szobából történő szállításáról a gondozó személyzet gondoskodik.
1. A szállítást végző dolgozók a gondozó által jelzett időpontban megjelennek az adott helyen (szobában).
2. A szállítást végző dolgozók az etikai normáknak megfelelő viselkedést tanúsítanak és betartják a higiénés rendszabályokat (kesztyű, védőruha).
3. Szállítás előtt meggyőződnek a lábcédula felhelyezéséről, az ékszerek eltávolításáról.
4. A holttest elszállítása a főbejáraton történik, zárt hordágyon.
5. Fokozottan ügyelve arra, hogy a szállítás csendben történjen.

Általános irányelvek a foglalkoztatás és mentálhigiénés ellátás terén

Mentálhigiénés ellátás
Az egyes idősek különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük és aktivitásuk terén. Az egyéni bánásmód biztosíthatja, hogy a lakók a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá.
Az egyéni bánásmód megvalósításának alapvető feltétele az időskorúak életkori és egyéni jellemzőinek ismerete. Az aktuális megnyilvánulások értelmezése mellett ez a magatartás okainak, hátterének, esetleges kialakulásának ismeretét is jelenti.
Tekintettel a lakók általános mentális és fizikai állapotára, különösen fontosnak tartjuk a mentálhigiénés ellátásra való fokozott hangsúly helyezését, melyet egyéni és csoportos foglalkozások keretében kívánunk megvalósítani:
- Egyéni beszélgetés
- Beszélgető-kör
- Speciális fejlesztő foglalkozások szervezése egy-egy betegségtípus folyamatának lassítása, visszafordítása reményében. (pl. Alzheimer-kór, agyi események miatt bekövetkező funkció kiesések).

A lakókkal folytatott mentálhigiénés munkában kulcsszerepe van a különféle kreatív csoportterápiás módszereknek. A zárt közösségben élő idősek, ha nincs mit tenniük, unatkoznak, türelmetlenek lesznek önmagukkal és társaikkal egyaránt és ez nemcsak a kedélyükre és a közérzetükre, de az egészségükre is károsan hat. A tétlenül üldögélő ember unatkozik, szellemi és testi ereje rohamosan hanyatlik.
Az egyénre szabott tervezésnél a felmérések eredményei (Mini-mentál teszt,) mellett az alábbi tényezőket is figyelembe kell venni:
- a lakó közösségi beilleszkedési képességét;
- személyes kívánságait;
- rendszeres munkajellegű foglalkoztatásra való alkalmasságát;
- érdeklődését;
- baráti kapcsolatait,
- családtagokkal való kapcsolatait.

Az idősek érzelmi-, hangulati életének, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi élet, a tevékenységek rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma ezekben, valamint az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik.
A mentálhigiénés csoport tevékenységének eredményessége attól függ, mennyire sikerül az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes lakó számára közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá tenni.

Foglalkoztatás
Az „intézményi lét” elfogadásához új örömforrások átélése vezet el legtermészetesebben. Az érzelmi biztonság megteremtése mellett, a tevékenységszükséglet kielégítése is fontos feladatunk.

Fizikai foglalkozások köre
Önellátással kapcsolatos tevékenységek (un. mindennapos tevékenységek, mint pl. az öltözködés, ágyazás, tisztálkodás)
Szűkebb környezettel kapcsolatos teendők (bevásárlás, egyszerűbb ételek elkészítése, pipere-mosdás, saját szoba rendbetétele, növénygondozás)
Az intézmény működési körében végzett tevékenységek (kertgondozás, terítés, szalvétahajtogatás)
Kedvtelésből végzett munka (varrás, kézimunkázás, kötés, kertgondozás)
Nem munka jellegű fizikai elfoglaltság (gyógytorna, egyéni és csoportos torna, tekézés, labdázás)

Szellemi-kulturális foglalkozások köre

Intézményen kívül szervezett programok (kiállítás, koncert, színház, irodalmi est, ismeretterjesztő előadás)

Intézményen belül szervezett programok
• Képzőművészeti, kreatív foglalkozások (ragasztás, montázs, festés, bábkészítés, agyagozás, só-liszt gyurma, játékkészítés)
• Zene (zenehallgatás, népdalkör, hangszeres zene)
• Biblioterápia (irodalmi kör, bábszínház, színjátszó-kör, verstanulás, saját írások, felolvasás, bibliaóra)
• Geroedukációs programok (kiállítás, koncert, színház, irodalmi est, ismeretterjesztő előadás)

Szórakoztató programok köre
Intézményen kívüli (kirándulás, színházi előadáson való részvétel, kulturális eseményeken való részvétel)
Vetélkedők (mozgásos, szellemi, társasjáték, kártya, sakk)
Zene (mulatság, házi koncert)
TV, videó, DVD.

Egyéb programok
Gyermekekkel, fiatalokkal való közös programok
Egyéni foglalkozás, segítő beszélgetés (pszichoterápia, tanácsadás, konzultáció, facilitáció)
Egyéni, csoportos fejlesztő programok.

Intergenerációs programok

Idős-gyerek program
A Szentesi Református Idősek Otthona lakói, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a Szent Erzsébet Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola tanulói, a városban működő óvodák óvodásai évente több alkalommal találkoznak egymással az Idősek Otthonában szervezett rendezvényeken.
2012-ben került először megrendezésre a Szenior-Junior Találkozó az óvodások részvételével. A Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola diákjai több éve rendszeresen segítik önkéntes munkájukkal az intézmény életét.
Az Otthon lakói az őket meglátogató gyermekek részére a foglalkozások során ajándéktárgyakat készítenek, illetve az általuk készített süteményekkel vendégül látják őket.

Geroedukációs program

Kiállítások szervezése az Intézmény folyosóján

Előadások (társadalomtörténet, néprajz, irodalom, zene)

Kiscsoportos foglalkozások
Intézményünk foglalkozik a demens betegek egyéni és kiscsoportos fejlesztésével.
Programunk során jól begyakorolt sztereotípiákat alakítunk ki, melyek segítségével javítható a lakók életminősége.

2./ Az ellátandó célcsoport megnevezése

Az ellátottak, azok közül a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek közül kerülnek ki, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézménybe azok a 18. életévét betöltött személyek is felvehetők, akik betegségük miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni.

Szentes városban és agglomerációjában élő generációk korfája öregszik. Egyre magasabb a nyugdíjasok, és az egyedülálló idősek aránya is, a fiatalabb generációkhoz képest. Az országos arány leképeződik e térségben is. A nyugdíjas korúak rétege körülbelül 2,3 millió főt képvisel országosan, amelyből 1,5 millió a nők és 778 ezer a férfiak aránya. A férfiak több mint a felét a 60-69 éves korosztály képviseli. Jelentős részük még egészséges, munkabíró és igényli az aktív szellemi és fizikai hasznos munkavégzés lehetőségét. A nyugdíjas korú, 60-69 év közötti nők száma lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Ezen nők egyötöd része eltartott,- vagy egész életében az volt, vagy aktív keresőként csak keveset dolgozott-, ami azt jelenti, hogy életvitelében a nyugdíjkorhatár elérése változást nem jelentett. A 75 év felettiekre általában az jellemző, hogy az idő múlásával már az évtizedek helyett az évek vagy egy-egy év is jelentős mértékben módosítja a közérzetet, a munkabírást, az életvitelt. Itt már folyamatosan növekszik azoknak aránya, akik betegségük, elesettségük miatt állandó, rendszeres gondozást igényelnek. A Szentesen lévő háztartások helyzetének elemzéséből megállapítható, hogy továbbra is nő a csak öregkorúakból álló háztartások száma. Az időskorúak életében a családnak hangsúlyos szerepe van. Az aktív munkából való kiválás után az idős emberek főképpen a családtól várják el a szükséges emberi kapcsolatokat. Ám a mai, helyi munkalehetőségek miatt is, gyakran kényszerdöntéseket is kénytelen megtenni a fiatalabb generáció. Ennek gyakran az a következménye, hogy egyedül maradnak, elmagányosodnak az idős emberek.

Tartós bentlakást nyújtó intézmény

Az ellátás igénybevételének módja
Az idősotthoni ellátást az 1993. évi III. tv. (Szociális Törvény, továbbiakban SZT) 68. § alapján a következő személyek vehetik igénybe:

68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.
(2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.
(4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.
(5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

Az intézményi elhelyezést írásban illetve szóban kell kérelmezni. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára történik.
A kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető által összeállított Adatalap felvételi kérelemhez c. nyomtatványon, illetve a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtja be az intézményvezetőnek. A kitöltendő nyomtatványok az intézményben vehetők át, illetve e-mailben kérésre eljuttathatóak a kérelmezőnek. A nyomtatványok átvételével egyidőben az érdeklődőnek átadásra kerül az intézménybe való bekerüléshez szükséges benyújtandó dokumentumokról szóló Tájékoztató, az intézmény Házirendje és a Megállapodás tervezete. Ezek átvételéről a kérelmező, illetve törvényes képviselője a Házirend 3. számú mellékletében levő Átvételi elismervény aláírásával nyilatkozik.

Az intézményvezető vagy az általa megbízott más személy a kérelem beérkezését követően tájékoztatja a kérelmezőt az Előgondozás tervezett időpontjáról. Az Intézmény megbízott dolgozói az Előgondozás keretében a kérelmező tartózkodási helyén tájékozódnak az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészítik az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre.

SZT. 68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
(2) Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó egyéb körülmények fennállását.
(3) Idősotthoni ellátás az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.
(4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de az értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

A vizsgálat megállapításait az előgondozást végzők az Értékelő adatlapon (3. sz. melléklet a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelethez) rögzítik. Az Értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos, a kezelőorvos, a fekvőbeteg intézmény orvosa a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik. Az Értékelő adatlap másolati példányát az ellátást igénybe vevő személynek, illetve törvényes képviselőjének el kell eljuttatni személyesen, átvételi elismervény ellenében vagy tértivevényes postai küldeményként.

Férőhely üresedés esetén az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről, kivéve, ha soron kívüli elhelyezési igényt tart nyilván. Írásban kiértesíti a kérelmezőt a férőhely elfoglalásának legkorábbi időpontjáról valamint a kérelmező által fizetendő személyi térítési díj összegéről, az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről.

A férőhely elfoglalásáig az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:
• érvényes személyi igazolvány
• érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány
• nyugdíjas törzsszám, utolsó nyugdíj-szelvény, nyugdíj megállapító határozat
• hatósági bizonyítvány (TAJ szám)
• születési és házaspár esetében házassági anyakönyvi kivonat
• érvényes tartási, illetve öröklési szerződés másolata
• gyermektartási kötelezettség esetén a határozat másolata
• gondnokság alá helyezésről szóló határozat
• folyószámlával rendelkezés esetén a folyószámla száma
• 3 hónapnál nem régebbi negatív tüdőszűrő és negatív székletvizsgálati eredmény
• közgyógyellátási igazolás
• szakorvosi javaslat
• háziorvos által kiadott jelenleg érvényben lévő gyógyszerelés
• zárójelentések

SZT 94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt
b) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(2a) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni.

Az intézménybe való felvételkor az intézményvezető vagy az általa megbízott személy a szolgáltatást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és hozzátartozója részére tájékoztatást nyújt:
• az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről,
• az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
• az ellátást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás különösen a látogatás, eltávozás és a visszaérkezés rendjéről,
• a panaszjog gyakorlásának módjáról,
• az ellátásban részesülő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, ilyenek:
Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi csoportja, Cukorbetegek Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete, SINOSZ Szentesi Szervezete
• az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről,
• a fizetendő térítési díjról, ennek teljesítési feltételeiről és a mulasztás következményeiről
• az intézmény Házirendjéről.

A lakó illetve törvényes képviselője és hozzátartozója az Otthonba való felvételkor köteles:
• írásban nyilatkozni a fentiekben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról,
• adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz,
• nyilatkozni arról, hogy ha a jogosultság feltételeiben és a jogosult vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adatiban változás állt be, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével,
• személyazonosítás céljából az otthonlakó anyakönyvi okmányait az intézmény részére átadni, vagy pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.

A felvételkor a lakó és hozzátartozója nyilatkozik a tájékoztatásban foglaltak és a nyilvántartásokhoz az adatszolgáltatási kötelezettség tudomásulvételéről, továbbá arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint a lakó és közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. (4. sz. melléklet)

A lakó szobáját, az intézmény vezetője vagy a vezető ápoló jelöli ki.
A férőhely kijelölése, intézményen belüli megjelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakóval illetve törvényes képviselővel és hozzátartozóval történő egyeztetés, a lakó érdeke, egészségi, mentális állapota és személyiségi jogai figyelembevételével az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata.
A házastársakat kétágyas szobába kell elhelyezni, kivéve, ha az elkülönített elhelyezésüket közösen kérik.
Az igénybevételre vonatkozó további részletekre a Megállapodásban foglaltak az irányadók.

Az ellátás igénybevétele az időskorúak gondozóházában

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.
Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
A továbbiakban az időskorúak gondozóháza ellátásának igénybevétele teljes mértékben megegyezik az idősek otthonában történő ellátás igénybevételével.
Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség mindenkori vezetőjéhez fordulhat, aki – átruházott hatáskörben – a beutalás kérdéséről határozattal dönt.
Az ellátás igénybevételének megkezdésekor, az intézmény vezetője az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

A megállapodás tartalmazza:
- az ellátás kezdetének időpontját,
- az intézményi ellátás időtartamát,
- az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,
- a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
- a megállapodás módosításának szabályait,
- az intézményi jogviszony megszűnésének módjait,
- a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálási módját.
Az intézményvezető – a külön jogszabályban meghatározott előgondozási kötelezettség teljesítését követően – az igények beérkezésének a mentálhigiénés csoport által felállított sorrend betartásával gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

Térítési díj

Az intézményben biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Presbitériuma határozza meg.
Személyi térítési díj felső határa az intézményi térítési díj. A havi jövedelmekből megfizetni képes ellátottak részére személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg.
„SZT 117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
(2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
(3) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
(4) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
(5) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
(6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
(7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.
(2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

117/D. § (1) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában, a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.
(2) A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza
a) a megfizetendő díjkülönbözet összegét,
b) a fizetésre vonatkozó szabályokat és
c) a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.
(4) Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.
(5) A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

114. § (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.”

A megállapított személyi térítési díjat az adott hónapban esedékes havi jövedelem átvételekor, de legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni.
Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától, az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat megfizető személytől a térítési díjon kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető és nem fogadható el.

Az 1/2000.(I. 7.) SZCSM rendelet 52. § 5.) bekezdése alapján az 52. § 2.) bekezdésben összeállított alap-gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét - az egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap alapján - az ellátást igénybevevő viseli.

Az ellátottak a térítési díj megfizetése után visszamaradó jövedelmükkel szabadon rendelkeznek.

A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díj úgy kerül megállapításra, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál.

Az ellátott a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj
20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.

Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére
a) egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a megállapított napi személyi térítési díj 40%-át fizeti a távollét minden napjára,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a távollét minden napjára a személyi térítési díj 60%-át fizeti.

Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével írásban felhívja a személyi térítési díj fizetésére kötelezett személyt az elmaradt térítési díj megfizetésére.

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 18. § (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, és az intézményi térítési díj vagy az önköltség erejéig, vagy annak egy részéig fennálló különbözet megfizetését megállapodás alapján sem vállalták, a tartására köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi összjövedelméből levonva a havi személyi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

19. § A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a hátralékot - az Szt. 68/B. §-a és 117/B. §-a szerinti eset kivételével - nyilván kell tartani.

31. § (3) A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - az Szt. 119. § (3) bekezdése szerinti jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a hátralékról.

Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével a fenntartóhoz – annak eredménytelensége esetén a bírósághoz – fordulhat, ki dönt a személyi térítési díj összegéről. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.

Az intézményi jogviszony megszűnése

A SZT 100. § előírásai szerint az intézményi jogviszony megszűnik
• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• a jogosult halálával,
• a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,
• a megállapodás felmondásával.

A megállapodást írásban mondhatja fel
• az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,
• a fenntartó vagy az általa megbízott személy.

Felmondásnak akkor van helye, ha
• az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,
• az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének – a SZT102. § szerint – nem tesz eleget,
• az ellátott jogosultsága megszűnik.
A felmondási idő 30 nap, amelytől az intézményvezető, írásbeli kérés alapján, eltekinthet.
Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó illetve az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja.
Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

„SZT102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó
napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is – a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.
(3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

103. § Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét
a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;
b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.”

Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díja

• Előzetes bejelentés alapján a hozzátartozók részére igénybe vehető az Otthon vendégszobája.
• A nagy értékű érték- és vagyontárgyak (pl. képzőművészeti alkotások, bélyeg és éremgyűjtemény, 50 ezer Ft feletti ékszerek) pénzintézeti megőrzéséről a lakó saját költségén gondoskodik. Az erről szóló elismervény őrzését az intézmény a páncélszekrényében biztosítja.
• A fodrász az alapszolgáltatáson felül a lakó által igényelt tevékenységei elvégzéséért az általa bemutatott árjegyzék szerinti költségek megtérítését kéri, melyet a lakó helyben a fodrásznak fizet ki.
• Ha a lakó az alapszolgáltatás körében végzett körömvágás helyett vagy mellett más pedikűrös és manikűrös szolgáltatását veszi igénybe, a vállalkozó által meghatározott árat téríti.
• Az intézmény a lakói részére szabadidős programokat (színház, mozi, kirándulás, üdülés, stb.) szervez. Az ezeken résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik. Amennyiben a programokat az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek veszik igénybe, a költségek megtérítése részükről is szükséges. A szabadidős programokon történő részvételt a foglalkoztatónál kell bejelenteni. a kísérőként munkát végző dolgozó (feladatuk: gyógyszerelés, rosszullétek ellátása, felügyelet, segítségnyújtás) költségét az önköltség számításakor – mint járulékos költséget – figyelembe kell venni. A kísérők számát az intézményvezető ápoló és a mentálhigiénés munkatárs határozza meg a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembe vételével.
• Az intézmény minden lakó részére saját telefonkészüléket biztosít saját mellékvonallal. A lakó ezen keresztül a nap bármelyik szakaszában hívásokat fogadhat és kezdeményezhet a szobatársak zavarása nélkül, velük egyeztetve. Az általa kezdeményezett telefonhívások díjából az Intézmény 1.000 Ft-ig kedvezményt ad, 1.000 Ft felett, a hó végén kiszámlázza a teljes összeget, melyet köteles megtéríteni.
• Minden lakószobában kábeltévé csatlakozás került kiépítésre. Amennyiben a lakó a saját TV készülékével igénybe veszi ezt a szolgáltatást szerződést kell kötnie a szolgáltatóval és közvetlenül neki kell fizetnie a díjat. A lakószobában a televíziókészülék használatát egyeztetni kell a szobatársakkal. A közösségi terekben lévő TV készüléket térítésmentesen, a többi lakótárssal egyeztetve lehet használni. A televíziókészüléket az ápoló-gondozó személyzet, illetve az általuk megbízott személy kezelheti.
• A lakószobákban internetkapcsolat lehetősége került kiépítésre. A szobában lakók saját költségükön megvásárolhatják a szolgáltatást és azt saját számítógépükkel használhatják. A közösségi terekben lévő, szintenként egy-egy darab számítógép térítésmentesen használható az ápoló-gondozó személyzet felügyeletével.

Átmeneti ellátás (időskorúak gondozóháza)

Személyi térítési díj megállapításának külön szabályai:
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi – az 1993. évi III. tv. 117. § (1) c) bekezdésének megfelelő – jövedelmének 60%-át.

A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módjai

• szórólap,
• plakát,
• internet, az Intézménynek saját weboldala van: www.reformatusotthon.shp.hu címen, valamint a Facebook-on.

Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

Az ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek.
Ennek érdekében, intézményünk különös gondot fordít a következőkre:
• Az ellátottak önrendelkezési jogának tiszteletben tartása a teljes körű ellátás teljes vertikumán.
• Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A megismert adatokat arra illetéktelenek nem ismerhetik meg, különös tekintettel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Adatkezelési szabályzatban rögzítettük a személyes adatok kezelésének módját, szabályait.
• A szakmai jogszabálynak megfelelően működik az Érdekképviseleti Fórum.
• A lakók panaszainak kezelése szabályozott módon történik (lakógyűlések, feljegyzések kezelése).
• A fentiekkel kapcsolatos részletes szabályozást a Házirend és az Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzata tartalmazza.
Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítésének érekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben, jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az igénybe vevő részére. A tájékoztatónak tartalmaznia kell:
• az intézmény működési költségének összesítését,
• az intézményi térítési díj havi összegét,
• az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.

A szociális szolgáltatást végzők jogai
• Nagy gondot fordítunk arra, hogy dolgozóink számára megfelelő munkakörülményeket biztosítsunk.
Az 1993.III.tv.alapján:
• Közfeladatot ellátó személynek minősül az előgondozást végző munkatárs.
• Rendelkezünk az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.

Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai – szervezeti információk (a szervezeti egységek feladatköreinek megjelölése, létszám és szakképzettség szerinti megoszlása).

Az intézmény szervezetét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezett jogszabályi előírások, és az intézmény Alapító Okiratában leírtak határozzák meg.

A lakó alapjogai gyakorlása érdekében fordulhat az ellátottjogi képviselőhöz, aki segítséget nyújt:
• a lakót érintő legfontosabb alapjogok megismerésében,
• az ellátással kapcsolatos problémák megoldásában, az intézmény és a lakó között kialakult konfliktus megoldásában,
• a lakó panasza megfogalmazásában, a panasz kivizsgálásának kezdeményezésében.

Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és fogadóórájáról szóló tájékoztató az intézményben kifüggesztésre kerül.
Ellátottjogi képviselő neve: Hőhn Ildikó
Telefonszáma: 20/489-9581

Szentes, 2018. február 28.

Horváth Imre
intézményvezető

A fenntartó Szentesi Református Egyházközség presbitériuma a fenti Szakmai Programot 2018. március 29-én tartott gyűlésén megtárgyalta és 31/2018. (03.29.) számú határozatával jóváhagyta.

Szentes, 2018. március 29.

Fehér Csaba
lelkipásztor
a fenntartó képviselője


1.sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS
(tartós, bentlakásos elhelyezés esetén)


A Magyarországi Református Egyház missziójának egyik alapvető lényegi eleme a szenvedő embertárs segítése, melynek eszköze a szeretetszolgálat. Ennek jegyében fő feladatunknak tartjuk a rászoruló ember humanitárius segítését, ellátását. Az alábbi Megállapodás ebben a szellemben kerül megkötésre.

I./ A megállapodást kötő felek

Jelen megállapodás létrejött
egyrészről

a. / az ellátást nyújtó (továbbiakban: ellátást nyújtó)

a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség, mint fenntartó megbízásából:
 Az intézmény megnevezése: Szentesi Református Idősek Otthona
 Az intézmény címe: 6600 Szentes, Kossuth Lajos tér 4. szám
Képviseli: Horváth Imre intézményvezető,
 Az intézményt fenntartó megnevezése; Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség
 Az intézményt fenntartó címe: 6600 Szentes Kiss Bálint utca 2. szám
Képviseli: Fehér Csaba lelkipásztor

másrészről:

b. / az ellátást igénybevevő

 neve:
 születéskori neve:
 állandó lakcíme:
 ideiglenes lakcíme:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 személyi igazolvány száma:
 TAJ száma:
 nyugdíjas törzsszáma:
 állampolgársága: magyar
 amennyiben nem magyar állampolgár, útlevél és/vagy tartózkodási engedélyének száma : -

c./ az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője

 neve:
 születéskori neve:
 állandó lakcíme:
 értesítési címe:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 személyi igazolvány száma:

c. / az ellátást igénybe vevő közeli hozzátartozója

 neve:
 lakcíme:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 rokonsági fok:
 személyi igazolvány száma:

d. / tartásra kötelezett /vagy azt vállaló személy

 neve:
 lakcíme:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 személyi igazolvány száma:

között, a mai napon, az alábbi feltételek szerint:

II./ A megállapodás tárgya

1.) A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója a 6600 Szentes, Kossuth tér 4. szám alatt, személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást - ápolást, gondozást - nyújtó intézményt, a Szentesi Református Idősek Otthonát működteti.
Az intézmény hatályos bejegyzéssel rendelkezik.
A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban , és jelen megállapodásban szabályozott módon, (a megállapodás 5-ös pontjában tételesen felsorolt) teljes körű ellátást nyújt.
2.) Az ellátást nyújtó intézmény az ellátást igénybe vevőt a mindenkori egészségi állapotának megfelelő, normál elhelyezési körülményeket biztosító, funkciójának megfelelően alapbútorzattal ellátott, az I. pontban megjelölt ingatlanban lévő …. személyes lakrészben helyezi el. Az ellátást igénybe vevő tudomásul veszi, hogy az ellátást nyújtó intézmény nem jogosult / jogosult másik személyt is e lakrészbe elhelyezni. Az ellátást igénybe vevő továbbá azt is tudomásul veszi, hogy egészségi állapotának romlása esetén az ellátást nyújtó az intézményen belül áthelyezheti az egészségi állapotának megfelelő gondozási egységbe.
3.) Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást, 2018. év ………… hó …. napjától kezdődően , határozatlan időtartamra szólóan biztosítja.

III. Szolgáltatások és a fizetési kötelezettség

4.) A felek tájékoztatási kötelezettsége

4.1.) Az intézménybe való felvételkor – az intézményi életre való megfelelő felkészítés érdekében – az intézmény tájékoztatta az ellátást igénybevevőt és hozzátartozóját/törvényes képviselőjét,

 az intézményben biztosított ellátás, szolgáltatások tartamáról és feltételeiről;
 az intézmény által vezetett, az ellátást igénybevevőt érintő nyilvántartásokról;
 az intézmény jelentési kötelezettségéről a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) rendszerbe
 a jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás rendjéről;
 az érdekképviseleti fórum , működéséről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról; (Az Érdekvédelmi Fórum Szervezeti és Működési Szabályzatának 1 példánya átadásra került.);
 az intézményi Házirendről, (mely tartalmazza az intézmény belső rendjét és az együttélés szabályait) és melynek egy példánya az ellátást igénybe vevő számára a jelen Megállapodás megkötésekor átadásra került, melynek tényét jelen szerződés aláírásával igazolja;
 az intézménybe való felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, személyes használati tárgyakról, hozzátartozói nyilatkozatokról;
 az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;
 a fizetendő térítési díjról és a teljesítés feltételeiről, valamint a mulasztás következményeiről;
 más, jogszabályban meghatározott feltételekről, így pl. az intézményi ellátás során készített gondozási terv orvos-szakmai kérdéseiről .

4.2.) A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni :

 a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, és annak tiszteletben tartásáról;
 azon adatokról, melyek a Szociális törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz szükségesek;
 haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézmény vezetőjét minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges;
 arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és az ellátást igénybe vevő, továbbá a közeli hozzátartozója/törvényes képviselője személyazonosító adataiban, elérhetőségében, valamint a Szociális törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, illetve a személyi térítési díj megállapításához szükségesek adatokban beállott változásokról 15 napon belül írásban értesíti az ellátást nyújtó intézményt, és egyúttal tudomásul veszi, hogy az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából adódó következményeket vállalja;
 a jogosultság feltételeiről;
 arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben, és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez;
 minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja, vagy azt más okból fontosnak tartja.

4.3.) Az ellátást igénybevevő az eltemettetéséről , annak módjáról, a temetési költségek viselőjéről a következőket nyilatkozza: az eltemettetésről ………………… gondoskodik.
Az eltemetés módja: koporsós/hamvasztásos.
Haláleset bekövetkezte esetén értesítendő hozzátartozó: ……………………………..
Haláleset bekövetkezte esetén értesítendő szolgáltató:……………..…………………..

4.4.) Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy írásos végintézkedése: van / nincs

4.5.) A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni , illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját

a) a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról;
b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról;
c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes
szüneteltetéséről;
d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;
e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében
kezdeményezett intézkedéséről.

5.) Az intézmény a következő szolgáltatásokat nyújtja:

 Biztosítja a lakhatást, az általa használt lakrészben az életvitelszerű tartózkodást, a folyamatos fűtést, világítást, melegvíz ellátást .
 Napi legalább háromszori étkeztetést – melyből egy alkalommal főtt ételt – biztosít.
 Az ellátást igénybe vevők az intézetben a saját ruhájukat viselik; az intézet biztosítja – szükség szerint a ruházattal –, illetve textíliával való ellátást és a textíliák, ruházat mosását, javítását a Házirendben meghatározott módon.
 Gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentális gondozásáról , egészségügyi ellátásáról , gyógyszereinek beszerzéséről; a „testtávoli” gyógyászati eszközök biztosításáról .
 Egyeztetett módon gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről .
 A bentlakásos intézmény gondoskodik az ellátást igénybe vevők értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről , melynek módját, az abból kizárt tárgyak körét a Házirendben szabályoztuk.
 Alapfeladatot meghaladóan is szervez az intézmény programokat, szolgáltatásokat (pl. pedikűr, fodrászat, kozmetika, masszőr) melyért – esetenként – a szolgáltatás, ill. program önköltségét meg nem haladó mértékű térítési díj is kérhető .
 Az intézmény vezetője köteles gondoskodni: az ellátást igénybe vevő és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményben megfelelő helyiség biztosításával; illetve az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról.
A teljes körű ellátás részletes tartalmi kifejtését a Házirendünk és Szakmai programunk, illetve a lábjegyzetben hivatkozott jogszabályok részletesen tartalmazzák.

6.) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj

6.1.) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában, a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.

6.2.) Az ellátást igénybe vevő (rendszeres havi jövedelméből, illetve készpénz vagyonából és ingatlana terhére), illetve a tartásra kötelezett és képes, illetve az azt vállaló személy , a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig térítési díjat köteles fizetni.

Az intézményi térítési díj a szerződéskötés időpontjában 148.500.- Ft/hó. A fenti intézményi térítési díjból …………………..- Ft/hó kedvezményt ad az Intézmény, a Fenntartó felhatalmazása alapján.

A személyi térítési díj:
- a személyi térítési díj …………….- (……………) Ft/hó, mely összeg évente két alkalommal felülvizsgálható és megváltoztatható,
- nem lehet több, mint az intézményi térítési díj, amely a szerződéskötés időpontjában: 148.500.- Ft/hó .

A leírtak alapján ………………….- Ft/hó a személyi térítési díj, melyet ……………………………. fizeti meg.

A közölt mértékű személyi térítési díj megfizetését követően az ellátást igénybe vevő számára maradó költőpénz havi összege nem kevesebb a jogszabályok által meghatározott minimum összegnél (a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál .), ha a térítési díj úgy kerül megállapításra, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál.

6.3.) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az a jelen Megállapodásban meghatározott térítési
díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó
mértékben növekedett.
A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

6.4.) Távollét esetén fizetendő térítési díjak

6.3.1./ Az ellátott a két hónapot meg nem haladó távolléte minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.
6.3.2./ Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére
a) egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át fizeti,
b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a nap személyi térítési díj 60%-át fizeti.

6.4./ Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével írásban felhívja a személyi térítési díj fizetésére kötelezett személyt az elmaradt térítési díj megfizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a díjhátralékot nyilvántartásba veszi és erről negyedévenként írásban tájékoztatja a fenntartót. A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján, intézkedik a térítési díj hátraléknak a behajtásáról.

6.5./ Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével a fenntartóhoz – annak eredménytelensége esetén a bírósághoz – fordulhat, ki dönt a személyi térítési díj összegéről. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.

7.) Érdekképviselet

Az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülése érdekében az intézményben érdekképviseleti fórum működik.
Az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója, valamint az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a Házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál

 az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme,
 az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén, vagy
 az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében.

A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételét követő nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

Az érdekképviseleti fórum
- intézkedéseket kezdeményezhet a beutaló, a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél,
- előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a Házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,
- megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
- tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,
- intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

8.) Az intézményi jogviszony megszűnése

8.1.) Az intézményi jogviszony megszűnése

Az intézményi jogviszony megszűnik:
• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• a jogosult halálával,
• a megállapodás felmondásával.

A megállapodást írásban mondhatja fel
• az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,
• a fenntartó vagy az általa megbízott személy.

Felmondásnak akkor van helye, ha
• az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi
elhelyezése nem indokolt,
• az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének – a SZT102. § szerint – nem tesz eleget,
• az ellátott jogosultsága megszűnik.

- A fenntartó, illetve az ellátást nyújtó intézmény vezetője a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a Házirendet súlyosan megsérti, mely esetben az intézményi jogviszony megszüntetésére 30 napos felmondási idő figyelembe vételével kerül sor.

- Az ellátást igénybe vevőt is megilleti a felmondás joga. A felmondás időtartamát – figyelemmel a fenntartói érdekekre – a felek 30 napban határozzák meg.

Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó illetve
az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja,
Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

Az 1993. évi III. tv. (továbbiakban: SZT) 102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó
napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is – a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.
(3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

8.2.) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

- a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről
- az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
- az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

8.3.) Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed:

 a fizetendő személyi térítési díjakra, ezek esetleges hátralékaira;
 az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett eszközök hiányaira;
 minden olyan dologra, mely – az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik.

Nem lehet bevonni az elszámolásba a lakrész újrafestéséhez, az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó jogi és adminisztratív költségeket.

Befejező rendelkezések

9.) A szerződés módosítására csak mindkét fél (Fenntartó, illetve intézményvezető, és az ellátást igénybe vevő) közös megegyezése alapján kerülhet sor . Az aláíró felek kijelentik, hogy amennyiben a jelen Megállapodást érintő jogszabályok módosulnak, úgy a jogszabályi változásokat a jelen Megállapodás módosítása nélkül is kötelező érvényűnek tekintik, azoknak megfelelően járnak el.

10.) A szociális intézmény – tekintettel arra, hogy terhére a szerződés hosszú, és emberileg belátható időre szóló kötelezettséget tartalmaz – kijelenti, hogy előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden elvárhatót megtesz, hogy az e szerződésből következő kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse.
A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják meg rendezni.

11.) Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkori jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Kelt, Szentesen, 2018. …………………………-én.

……………………………….. ……………………………
ellátást igénybevevő vagy ellátást nyújtó intézmény
törvényes képviselője vezetője

Tanú neve:
Lakcíme:
Telefonszáma:
Személyi igazolvány száma:

aláírása

Tanú neve:
Lakcíme:
Telefonszáma:
Személyi igazolvány száma:

aláírás


NYILATKOZAT

Alulírott kijelenti, hogy
• szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy a mindenkori intézményi térítési díj és az intézményi gyógyszerlistán nem szereplő gyógyszerköltség teljes összegét megfizeti 2018. ……… …. napjától 2021. . …………….. ….. napjáig.
• A szükséges mértékű költőpénzt az ellátott részére biztosítja.

A nyilatkozattevő adatai:

Neve:

Édesanyja neve:

Lakcíme:

Személyi igazolvány száma:

Szentes, 2018. . ……………… …

…………………………………
aláírás
megfizetést vállaló személy


Szentesi Református Idősek Otthona
6600 Szentes, Kossuth tér 4.
Tel.: 63/816-992 e-mail: reformatusotthon@gmail.com
honlap: www.reformatusotthon.shp.hu

NYILATKOZAT

Alulírottak kijelentjük, hogy a Szentesi Református Idősek Otthona tájékoztatását az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; panaszjog gyakorlásának módjáról; az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; az intézmény házirendjéről; a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; az intézmény által viselt, illetve átvállalt gyógyszerköltség, illetve gyógyászati segédeszközköltség mértékéről; a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről – tudomásul vesszük és tiszteletben tartjuk.

Tudomásul vesszük, hogy az intézmény által, az 1993. évi III. törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatszolgáltatási kötelezettségünk van.

Vállaljuk, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokat haladéktalanul írásban közöljük az intézmény vezetőjével.

Szentes, 2018. ……………. ….

…………………………………… ……………………………………
ellátást igénybe vevő hozzátartozó
……………………………………..
hozzátartozó


2.sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS
(idősek gondozóháza, átmeneti ellátás estén)


A Magyarországi Református Egyház missziójának egyik alapvető lényegi eleme a szenvedő embertárs segítése, melynek eszköze a szeretetszolgálat. Ennek jegyében fő feladatunknak tartjuk a rászoruló ember humanitárius segítését, ellátását. Az alábbi Megállapodás ebben a szellemben kerül megkötésre.

I./ A megállapodást kötő felek

Jelen megállapodás létrejött
egyrészről

a./ az ellátást nyújtó (továbbiakban: ellátást nyújtó)

a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség, mint fenntartó megbízásából:

 Az intézmény megnevezése: Szentesi Református Idősek Otthona
 Az intézmény címe: 6600 Szentes, Kossuth Lajos tér 4. szám
Képviseli: Horváth Imre intézményvezető,
 Az intézményt fenntartó megnevezése; Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség
 Az intézményt fenntartó címe: 6600 Szentes Kiss Bálint utca 2. szám
Képviseli: Fehér Csaba lelkipásztor

másrészről:

b./ az ellátást igénybevevő

 neve:
 születéskori neve:
 állandó lakcíme:
 ideiglenes lakcíme:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 személyi igazolvány száma:
 TAJ száma:
 nyugdíjas törzsszáma:
 állampolgársága: magyar
 amennyiben nem magyar állampolgár, útlevél és/vagy tartózkodási engedélyének száma :

c./ az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője

 neve:
 születéskori neve:
 állandó lakcíme:
 értesítési címe:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 személyi igazolvány száma:

d./ az ellátást igénybe vevő közeli hozzátartozója

 neve:
 lakcíme:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 rokonsági fok:
 személyi igazolvány száma:

e./ tartásra kötelezett /vagy azt vállaló személy

 neve:
 lakcíme:
 telefonszáma:
 anyja neve:
 születési helye:
 születés időpontja:
 személyi igazolvány száma:

között, a mai napon, az alábbi feltételek szerint:

II./ A megállapodás tárgya

7.) A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója a 6600 Szentes, Kossuth tér 4. szám alatt, személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást - ápolást, gondozást - nyújtó intézményt, a Szentesi Református Idősek Otthonát működteti.
Az intézmény hatályos bejegyzéssel rendelkezik.
A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban , és jelen megállapodásban szabályozott módon, (a megállapodás 5-ös pontjában tételesen felsorolt) teljes körű ellátást nyújt.
8.) Az ellátást nyújtó intézmény az ellátást igénybe vevőt a mindenkori egészségi állapotának megfelelő, normál elhelyezési körülményeket biztosító, funkciójának megfelelően alapbútorzattal ellátott, az I. pontban megjelölt ingatlanban lévő …. személyes lakrészben helyezi el. Az ellátást igénybe vevő tudomásul veszi, hogy az ellátást nyújtó intézmény nem jogosult / jogosult másik személyt is e lakrészbe elhelyezni. Az ellátást igénybe vevő továbbá azt is tudomásul veszi, hogy egészségi állapotának romlása esetén az ellátást nyújtó az intézményen belül áthelyezheti az egészségi állapotának megfelelő gondozási egységbe.
9.) Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást, 2018. év ………….. hó ….. napjától kezdődően , határozott időtartamra, 1 évre szólóan biztosítja. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

III. Szolgáltatások és a fizetési kötelezettség

4.) A felek tájékoztatási kötelezettsége

4.1) Az intézménybe való felvételkor – az intézményi életre való megfelelő felkészítés érdekében – az intézmény tájékoztatta az ellátást igénybevevőt és hozzátartozóját/törvényes képviselőjét,

 az intézményben biztosított ellátás, szolgáltatások tartamáról és feltételeiről;
 az intézmény által vezetett, az ellátást igénybevevőt érintő nyilvántartásokról;
 az intézmény jelentési kötelezettségéről a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) rendszerbe;
 a jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás rendjéről;
 az érdekképviseleti fórum , működéséről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról; (Az Érdekvédelmi Fórum Szervezeti és Működési Szabályzatának 1 példánya átadásra került.);
 az intézményi Házirendről, (mely tartalmazza az intézmény belső rendjét és az együttélés szabályait) és melynek egy példánya az ellátást igénybe vevő számára a jelen Megállapodás megkötésekor átadásra került, melynek tényét jelen szerződés aláírásával igazolja;
 az intézménybe való felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, személyes használati tárgyakról, hozzátartozói nyilatkozatokról;
 az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;
 a fizetendő térítési díjról és a teljesítés feltételeiről, valamint a mulasztás következményeiről;
 más, jogszabályban meghatározott feltételekről, így pl. az intézményi ellátás során készített gondozási terv orvos-szakmai kérdéseiről .

4.2) A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni :

 a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, és annak tiszteletben tartásáról;
 azon adatokról, melyek a Szociális törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz szükségesek;
 haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézmény vezetőjét minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges;
 arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és az ellátást igénybe vevő, továbbá a közeli hozzátartozója/törvényes képviselője személyazonosító adataiban, elérhetőségében, valamint a Szociális törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, illetve a személyi térítési díj megállapításához szükségesek adatokban beállott változásokról 15 napon belül írásban értesíti az ellátást nyújtó intézményt, és egyúttal tudomásul veszi, hogy az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából adódó következményeket vállalja;
 a jogosultság feltételeiről;
 arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátria betegségben, és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez;
 minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását illetve megszüntetését befolyásolhatja, vagy azt más okból fontosnak tartja.

Az ellátást igénybevevő az eltemettetéséről , annak módjáról, a temetési költségek viselőjéről a következőket nyilatkozza: az eltemettetésről ……………………… gondoskodik.
Az eltemetés módja: koporsós/hamvasztásos.
Haláleset bekövetkezte esetén értesítendő hozzátartozó: …………………………
Haláleset bekövetkezte esetén értesítendő szolgáltató:……………..………………….

4.3.) Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy írásos végintézkedése: van / nincs

4.4.) A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni , illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját

a) a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról;
b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról;
c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes
szüneteltetéséről;
d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;
e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében
kezdeményezett intézkedéséről.

5.) Az intézmény a következő szolgáltatásokat nyújtja:

 Biztosítja a lakhatást, az általa használt lakrészben az életvitelszerű tartózkodást, a folyamatos fűtést, világítást, melegvíz ellátást .
 Napi legalább háromszori étkeztetést – melyből egy alkalommal főtt ételt – biztosít.
 Az ellátást igénybe vevők az intézetben a saját ruhájukat viselik; az intézet biztosítja – szükség szerint a ruházattal –, illetve textíliával való ellátást és a textíliák, ruházat mosását, javítását, a Házirendben meghatározott módon.
 Gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentális gondozásáról , egészségügyi ellátásáról , gyógyszereinek beszerzéséről; a „testtávoli” gyógyászati eszközök biztosításáról .
 Egyeztetett módon gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről .
 A bentlakásos intézmény gondoskodik az ellátást igénybe vevők értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről , melynek módját, az abból kizárt tárgyak körét a Házirendben szabályoztuk.
 Alapfeladatot meghaladóan is szervez az intézmény programokat, szolgáltatásokat (pl. pedikűr, fodrászat, kozmetika, masszőr) melyért – esetenként – a szolgáltatás, ill. program önköltségét meg nem haladó mértékű térítési díj is kérhető .
 Az intézmény vezetője köteles gondoskodni: az ellátást igénybe vevő és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményben megfelelő helyiség biztosításával; illetve az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról.
A teljes körű ellátás részletes tartalmi kifejtését a Házirendünk és Szakmai programunk, illetve a lábjegyzetben hivatkozott jogszabályok részletesen tartalmazzák.
6.) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj

6.1.) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

Az ellátást igénybe vevő (rendszeres havi jövedelméből), illetve a tartásra kötelezett és képes, illetve az azt vállaló személy , a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig térítési díjat köteles fizetni.

Az intézményi térítési díj a szerződéskötés időpontjában 148.500.- Ft/hó. A fenti intézményi térítési díjból …………...- Ft/hó kedvezményt ad az Intézmény, a Fenntartó felhatalmazása alapján.

A személyi térítési díj:
- a személyi térítési díj …………..- (…………………..) Ft/hó, mely összeg évente két alkalommal felülvizsgálható és megváltoztatható,
- nem lehet több, mint az intézményi térítési díj, amely a szerződéskötés időpontjában: 148.500.- Ft/hó .

A leírtak alapján …………….- Ft/hó a személyi térítési díj, melyet ……………………….. személyi térítési díj fizetését vállaló személy fizeti meg.

A közölt mértékű személyi térítési díj megfizetését követően az ellátást igénybe vevő számára maradó költőpénz havi összege nem kevesebb a jogszabályok által meghatározott minimum összegnél (a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál .), ha a térítési díj úgy került megállapításra, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál.

6.2.) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az a jelen Megállapodásban meghatározott térítési
díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó
mértékben növekedett.
A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

6.3.) Távollét esetén fizetendő térítési díjak

6.3.1./ Az ellátott a két hónapot meg nem haladó távolléte minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.

6.3.2./ Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére
a) egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át fizeti,
b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a nap személyi térítési díj 60%-át fizeti.

6.4./ Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével írásban felhívja a személyi térítési díj fizetésére kötelezett személyt az elmaradt térítési díj megfizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a díjhátralékot nyilvántartásba veszi és erről negyedévenként írásban tájékoztatja a fenntartót. A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján, intézkedik a térítési díj hátraléknak a behajtásáról.

6.5./ Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével a fenntartóhoz – annak eredménytelensége esetén a bírósághoz – fordulhat, ki dönt a személyi térítési díj összegéről. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.

7.) Érdekképviselet

Az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülése érdekében az intézményben érdekképviseleti fórum működik.
Az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója, valamint az ellátást igénybe vevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a Házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál

 az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme,
 az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén, vagy
 az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében.

A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételét követő nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.35

Az érdekképviseleti fórum
- intézkedéseket kezdeményezhet a beutaló, a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél,
- előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a Házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,
- megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
- tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,
- intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

8.) Az intézményi jogviszony megszűnése

8.1.) Az intézményi jogviszony megszűnése

Az intézményi jogviszony megszűnik:
• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• a jogosult halálával,
• a megállapodás felmondásával
• a jelen megaállapodásban megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: SZT) rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,

A megállapodást írásban mondhatja fel
• az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,
• a fenntartó vagy az általa megbízott személy.

Felmondásnak akkor van helye, ha
• az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi
elhelyezése nem indokolt,
• az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-
fizetési kötelezettségének – a SZT102. § szerint – nem tesz eleget,
• az ellátott jogosultsága megszűnik.

- A fenntartó, illetve az ellátást nyújtó intézmény vezetője a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a Házirendet súlyosan megsérti, mely esetben az intézményi jogviszony megszüntetésére 30 napos felmondási idő figyelembe vételével kerül sor.

- Az ellátást igénybe vevőt is megilleti a felmondás joga. A felmondás időtartamát – figyelemmel a fenntartói érdekekre – a felek 30 napban határozzák meg.

Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó illetve
az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja,
Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

„SZT102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó
napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is – a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.
(3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

8.2.) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

- a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről
- az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
- az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

8.3.) Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed:

 a fizetendő személyi térítési díjakra, ezek esetleges hátralékaira;
 az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett eszközök hiányaira;
 minden olyan dologra, mely – az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik.

Nem lehet bevonni az elszámolásba a lakrész újrafestéséhez, az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó jogi és adminisztratív költségeket.

Befejező rendelkezések

9.) A szerződés módosítására csak mindkét fél (Fenntartó, illetve intézményvezető, és az ellátást igénybe vevő) közös megegyezése alapján kerülhet sor . Az aláíró felek kijelentik, hogy amennyiben a jelen Megállapodást érintő jogszabályok módosulnak, úgy a jogszabályi változásokat a jelen Megállapodás módosítása nélkül is kötelező érvényűnek tekintik, azoknak megfelelően járnak el.

10.) A szociális intézmény – tekintettel arra, hogy terhére a szerződés hosszú, és emberileg belátható időre szóló kötelezettséget tartalmaz – kijelenti, hogy előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden elvárhatót megtesz, hogy az e szerződésből következő kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse.
A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják meg rendezni.

11.) Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkori jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Kelt, Szentesen, 2018……………………-án.

……………………………….. ….……………………………
ellátást igénybevevő vagy ellátást nyújtó intézmény
törvényes képviselője vezetője


Tanú neve:
Lakcíme:
Telefonszáma:
Személyi igazolvány száma:

aláírása


Tanú neve:
Lakcíme:
Telefonszáma:
Személyi igazolvány száma:

aláírása


NYILATKOZAT

Alulírott kijelenti, hogy
• szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy a mindenkori intézményi térítési díj és az intézményi gyógyszerlistán nem szereplő gyógyszerköltség teljes összegét megfizeti 2018. ………….. ….. napjától 2019. …………… …. napjáig.
• A szükséges mértékű költőpénzt az ellátott részére biztosítja.

A nyilatkozattevő adatai:

Neve:

Édesanyja neve:

Lakcíme:

Személyi igazolvány száma:

Szentes, 2018. ………………….

…………………………………….
a megfizetést vállaló személy
aláírása


Szentesi Református Idősek Otthona
6600 Szentes, Kossuth tér 4.
Tel.: 63/816-992 e-mail: reformatusotthon@gmail.com
honlap: www.reformatusotthon.shp.hu

NYILATKOZAT

Alulírottak kijelentjük, hogy a Szentesi Református Idősek Otthona tájékoztatását az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; panaszjog gyakorlásának módjáról; az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; az intézmény házirendjéről; a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; az intézmény által viselt, illetve átvállalt gyógyszerköltség, illetve gyógyászati segédeszközköltség mértékéről; a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről – tudomásul vesszük és tiszteletben tartjuk.

Tudomásul vesszük, hogy az intézmény által, az 1993. évi III. törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatszolgáltatási kötelezettségünk van.

Vállaljuk, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokat haladéktalanul írásban közöljük az intézmény vezetőjével.

Szentes, 2018…………………….

…………………………………… ……………………………………
ellátást igénybe vevő hozzátartozó


SZENTESI REFORMÁTUS IDŐSEK OTTHONA
H-6600 Szentes, Kossuth tér 4.
e-mail: reformatusotthon@gmail.com
honlap: www.reformatusotthon.shp.hu

HÁZIREND

2018

A házirend célja, hatálya, és a szolgáltatás biztosításának módja
Az intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza.

Célja, hogy az ellátás zavartalan biztosítása érdekében közös erőfeszítéssel elősegítsük az otthonban a nyugodt, harmonikus légkör kialakítását. A házirend tartalmazza az együttélés alapvető szabályait, az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályokat, az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét, a lakók egymás közötti és a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték- és vagyonmegőrzés szabályait, az alapellátásért és az azt meghaladó szolgáltatásokért fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályokat, tájékoztatást ad a lakók érdekvédelmével kapcsolatos lehetőségekről.

Hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve az intézménnyel kapcsolatba kerülő más személyekre.

A szolgáltatás biztosításának módja: a személyes gondoskodás biztosítása során a szolgáltatást oly módon kívánjuk nyújtani, hogy a szolgáltatást igénybe vevő alapvető alkotmányos jogai maradéktalanul és teljes körűen érvényesüljenek, különös tekintettel
• az élethez, emberi méltósághoz,
• testi épséghez,
• a testi-, lelki egészséghez való jogokra.

1. Az intézményi jogviszony létrejötte idősotthoni ellátás esetén

Az intézményi jogviszony a férőhely elfoglalásával kezdődik és a gondozás megszűnéséig tart.
Az intézményi jogviszony keletkezését intézményvezetői intézkedés alapozza meg.

Az idősotthoni ellátást az 1993. évi III. tv. (Szociális Törvény, továbbiakban SZT) 68. § alapján a következő személyek vehetik igénybe:

„68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.
(2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.
(4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.
(5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A.§ (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.”

Az intézményi elhelyezést írásban, illetve szóban kell kérelmezni. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára történik.
A kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető által összeállított Adatalap felvételi kérelemhez c. nyomtatványon, illetve a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtja be az intézményvezetőnek. A kitöltendő nyomtatványok az intézményben vehetők át. A nyomtatványok átvételével egyidőben az érdeklődőnek átadásra kerül az intézménybe való bekerüléshez szükséges benyújtandó dokumentumokról szóló Tájékoztató, az intézmény Házirendje és a Megállapodás tervezete. Ezek átvételéről a kérelmező, illetve törvényes képviselője a Házirend 3. számú mellékletében levő Átvételi elismervény aláírásával nyilatkozik.

Az intézményvezető, vagy az általa megbízott más személy az írásbeli vagy szóbeli kérelem beérkezését követően tájékoztatja a kérelmezőt az Előgondozás tervezett időpontjáról. Az Előgondozás keretében a kérelmező tartózkodási helyén tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre.

„SZT. 68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
(2) Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó egyéb körülmények fennállását.
(3) Idősotthoni ellátás az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.
(4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de az értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.”

A vizsgálat megállapításait az előgondozást végzők az Értékelő adatlapon (3. sz. melléklet a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelethez) rögzítik. Az Értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos, a kezelőorvos, a fekvőbeteg intézmény orvosa a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik. Az Értékelő adatlap másolati példányát az ellátást igénybe vevő személynek, illetve törvényes képviselőjének el kell eljuttatni személyesen, átvételi elismervény ellenében vagy tértivevényes postai küldeményként.

Férőhely üresedés esetén az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről, kivéve, ha soron kívüli elhelyezési igényt tart nyilván. Írásban kiértesíti a kérelmezőt a férőhely elfoglalásának legkorábbi időpontjáról valamint a kérelmező által fizetendő személyi térítési díj összegéről, az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről.

A férőhely elfoglalásáig az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:
• érvényes személyi igazolvány
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
• nyugdíjas törzsszám, utolsó nyugdíj-szelvény, nyugdíj megállapító határozat
• hatósági bizonyítvány (TAJ szám)
• születési és házassági anyakönyvi kivonat
• érvényes tartási, illetve öröklési szerződés másolata
• gyermektartási kötelezettség esetén a határozat másolata
• gondnokság alá helyezésről szóló határozat
• folyószámlával rendelkezés esetén a folyószámla száma
• 3 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő és székletvizsgálati igazolás
• közgyógyellátási igazolás
• szakorvosi javaslat
• háziorvos által kiadott jelenleg érvényben lévő gyógyszerelés
• zárójelentések

SZT 94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt
b) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(2a) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni.

A kiértesítés alapján a helyét elfoglaló személlyel a jogszabályokban előírt megállapodás megkötésére kerül sor.
Az intézménybe való felvételkor az intézményvezető vagy az általa megbízott személy a szolgáltatást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és hozzátartozója részére tájékoztatást nyújt:
• az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről,
• az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
• az ellátást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás különösen a látogatás, eltávozás és a visszaérkezés rendjéről,
• a panaszjog gyakorlásának módjáról,
• az ellátásban részesülő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, ilyenek:
Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi csoportja,
Cukorbetegek Egyesülete,
Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete,
SINOSZ Szentesi Szervezete
• az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről,
• a fizetendő térítési díjról, ennek teljesítési feltételeiről és a mulasztás következményeiről
• az intézmény Házirendjéről.

A lakó illetve törvényes képviselője és hozzátartozója az otthonba való felvételkor köteles:
• írásban nyilatkozni a fentiekben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról,
• adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz,
• nyilatkozni arról, hogy ha a jogosultság feltételeiben és a jogosult vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adatiban változás állt be, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével,
• személyazonosítás céljából az otthonlakó anyakönyvi okmányait az intézmény részére átadni, vagy pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.

A felvételkor a lakó és hozzátartozója nyilatkozik a tájékoztatásban foglaltak és a nyilvántartásokhoz az adatszolgáltatási kötelezettség tudomásulvételéről, továbbá arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint a lakó és közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. (4.sz. melléklet)
A lakó szobáját, az intézmény vezetője vagy a vezető ápoló jelöli ki.
A férőhely kijelölése, intézményen belüli megjelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakóval illetve törvényes képviselővel és hozzátartozóval történő egyeztetés, a lakó érdeke, egészségi, mentális állapota és személyiségi jogai figyelembevételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata.
A házastársakat kétágyas szobába kell elhelyezni, kivéve, ha az elkülönített elhelyezésüket közösen kérik.
Az igénybevételre vonatkozó további részletekre a Megállapodásban foglaltak az irányadók.

Az ellátás igénybevétele az időskorúak gondozóházában

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.
Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
A továbbiakban az időskorúak gondozóháza ellátásának igénybevétele teljes mértékben megegyezik az idősek otthonában történő ellátás igénybevételével.

2. A térítési díj fizetés rendje

Az intézményi ellátásért a jogszabályok előírásai és a Fenntartó mindenkor hatályos határozata alapján térítési díjat kell fizetni, havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig.
Az érvényes intézményi térítési díj mértékéről az intézmény vezetője lakógyűlésen, a falújságra való kifüggesztéssel, illetve írásbeli értesítésben ad tájékoztatást a lakók illetve törvényes képviselőik részére.

A személyi térítési díj összegét – az intézményi térítési díj változását követően – évente két alkalommal lehet felülvizsgálni. A felülvizsgálathoz szükséges adatokat a lakó, illetve törvényes képviselője és hozzátartozója köteles megadni.
A lakó a két hónapot meg nem haladó idejű, előre bejelentett távolléte idejére a személyi térítési díja 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A két hónapot meghaladó távollét idejére
a) az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára a megállapított személyi térítési díj 40% - át fizeti,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a személyi térítési díj 60%-át fizeti.
Teljes térítési díjat kell fizetnie annak a lakónak, aki távolmaradását nem jelenti.

Az intézményi térítési díj felső határa az intézményi önköltség.
A személyi térítési díjat az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az SZT-ben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében a SZT.119/C. § szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének
b) 60%-át az átmeneti elhelyezést biztosító időskorúak gondozóháza,
d) 80%-át, tartós elhelyezést biztosító idősek otthona esetén.

A jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
Az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább a fenti
összegű költőpénz visszamaradjon.

A személyi térítési díjat a SZT. 114. §. alapján
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

A SZT.117/B. § alapján az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

117/D. § (1) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.
(2) A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza
a) a megfizetendő díjkülönbözet összegét,
b) a fizetésre vonatkozó szabályokat és
c) a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.
(4) Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.
(5) A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

114. § (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.

2018. június 1-től:
Az Intézményi térítési díj havi összege: 153.000 Ft.
Az Intézményi térítési díj napi összege: 5.100 Ft

Ebből az összegből a Fenntartó határozata alapján az Intézmény a következő kedvezményeket biztosítja:
A két ágyas szobák havi térítési díja személyenként: 133.500 Ft
A három ágyas szobák havi térítési díja személyenként: 114.000 Ft

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 18. § (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, és az intézményi térítési díj vagy az önköltség erejéig, vagy annak egy részéig fennálló különbözet megfizetését megállapodás alapján sem vállalták, a tartására köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi összjövedelméből levonva a havi személyi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

19. § A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a hátralékot - az Szt. 68/B. §-a és 117/B. §-a szerinti eset kivételével - nyilván kell tartani.

(3) A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - az Szt. 119. § (3) bekezdése szerinti jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a hátralékról.

Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket az Intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.

Az állapotjavuláshoz szükséges test-távoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladata, a segédeszköz azonban az intézmény tulajdonát képezi. A testközeli segédeszközök költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli, kivéve, ha a 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet 52. § 6.) bekezdése szerint erre nem képes.

3. Az intézménybe behozható és be nem hozható személyes tárgyak köre

Az intézménybe behozható tárgyak köre

a) alsó-, felsőruházat,
b) lábbelik, (papucs, cipő, stb.)
c) elektromos készülékek (rádió, tv, DVD, számítógép, magnó) – előzetes kérelem alapján, elektromos vizsgálatot követően megadott engedéllyel
d) gyógyászati segédeszközök,
e) egyéb személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek, evőeszköz, tisztálkodó szerek, terítő, szalvéta, zsebkendő, konyharuha, kép, váza stb.).
f) személygépkocsi, kerékpár – fedett és zárt elhelyezésére lehetőség nincsen. Zárral, lakattal történő ellátása a tulajdonos feladata. Rongálás, eltulajdonítás esetén kártérítési felelősséget az intézmény nem tud vállalni.

Kérünk minden lakót, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat.
Az intézménybe be nem hozható veszélyeztető tárgyak köre

Az intézmény területére nem hozhatók be olyan tárgyak, eszközök, amelyek veszélyt jelenthetnek a lakóra, a társaira és a dolgozókra vonatkozóan (pl. 8 cm pengehosszúságot meghaladó szúró- és vágóeszköz, lőfegyver, gázspray).

Amennyiben valaki tudomást szerez arról, hogy az intézmény bármely lakója veszélyeztető tárgyat tart magánál, azonnal köteles azt jelenteni az intézmény vezetőjének.

A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel!

4. Tájékoztatási kötelezettség

Az intézmény vezetője, orvosa, vagy a vezető ápoló köteles tájékoztatni, legkésőbb 8 órán belül a lakót és értesíteni az általa megjelölt hozzátartozóját:
• az egészségi állapotban bekövetkező jelentős változásról,
• egészségügyi intézménybe való beutalásról,
• az intézményi ellátásban felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről,
• a lakó áthelyezésének kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről,
• a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről.

Adatkezelés, adatvédelem
Az otthonban élőkről az intézmény köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:
• az alapvető személyazonosító adatokat,
• az állampolgárságot, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállást,
• az utolsó lakó-, illetve tartózkodási helyet,
• a tartásra köteles személy alapvető személyazonosító adatait,
• a lakó nagykorú gyermekének nevét, telefonszámát, lakó- és tartózkodási helyét,
• az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
• az intézményi ellátás megállapítására, megváltoztatásra és megszüntetésre vonatkozó döntést,
• az intézményi ellátásra való jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges adatokat,
• az intézményi ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját,
• a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, és az elévülésre vonatkozó adatokat
• az igénybevevő Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ-számát)
• a SZT 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.

A lakó egészségügyi adatai a 1997. évi XLVII. törvény és a 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet értelmében nem semmisíthetők meg.

A fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek szolgáltatható ki. A lakónak a személyére vonatkozó adatok tekintetében betekintési és helyesbítési joga van, továbbá kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatai közlését az intézmény vezetőjétől.

5. A lakók érdekvédelme

Az intézményvezető biztosítja a lakók érdekvédelmét. Gondoskodik az intézményen belül az alkotmányos jogok és a SZT-ben meghatározott ellátotti jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakításáról.

A lakók jogainak érvényesülése érdekében különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
• Az ellátás során figyelemmel kell lenni, hogy a biztosított szolgáltatást olyan módon nyújtsák, hogy az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok és a szociális törvényben meghatározott ellátotti jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására sor kerüljön.
• Az ellátásban részesülő jogosult a szociális helyzetére és mentális állapotára tekintettel a teljes körű ellátásra és az egyéni szükséglet alapján az egyéni ellátás biztosítására.
• Hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátottat, az bármilyen okból TILOS.
• Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a SZT-ben, illetve a SZT felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.
• Joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismerésére
• Az ellátásban részesülőt megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem.
• Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használatai tárgyai használatában, amelyek az előgondozás során megbeszélésre és egyeztetésre kerültek (kivéve az intézménybe be nem hozható veszélyeztető tárgyak körét).
• Az intézményben gondoskodni kell az intézménybe bevitt vagyontárgyak, személyes tárgyak és értékek megfelelő és biztonságos elhelyezéséről. Anyagi felelősséget csak a gondozotti ügyintézőnek átadott és általa átvételi elismervénnyel átvett tárgyak-eszközök tekintetében tud az intézmény vállalni.
• Az ellátásban részesülő személynek joga van az intézményen belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelembe véve a saját és társai nyugalmát, biztonságát, de ez nem zavarhatja a biztonságos gondozási feltételeket.
• Minden ellátásban részesülő személynek joga van a családi kapcsolatainak ápolására, fenntartására, rokonai látogatóinak fogadására, más személy ellátása, vagy zavarása nélkül az intézmény látogatási rendjének betartása mellett.
• Az intézményben élőknek joga van az egészségi állapotukkal kapcsolatos információk megismerésére. A tájékoztatás az orvos hatásköre.

Az érdekvédelem biztosításának módja
Az ellátásban részesülők (törvényes képviselőik) és hozzátartozóik a mindennapos ellátásban jelentkező problémák vonatkozásában ápolással, egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban a vezető ápolóhoz, foglalkoztatással kapcsolatban a foglalkoztató szociális munkáshoz, egyéb panasszal az intézmény vezetőjéhez fordulhatnak. Panaszukat írásban is benyújthatják az intézmény vezetőjéhez címezve, illetve elhelyezhetik az intézmény földszintjén lévő panaszládában. A panaszládát a gondozotti ügyintéző köteles hetente egy alkalommal kiüríteni. A panaszok kivizsgálása az intézményvezető illetve az általa megbízott személy feladata. Az írásbeli panaszokra az intézményvezető írásban köteles válaszolni.

Az intézményben Érdekképviseleti Fórum működik, melynek tagjait az otthon lakói, hozzátartozóik, az intézmény dolgozói közül választják. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak névsora a földszinti és az emeleti falújságon megtalálható. Az Érdekképviseleti Fórum részletes szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az Érdekképviseleti Fórum feladata
• Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat.
• Megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat-, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé.
• Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás megszervezésével kapcsolatban.
• Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint – a fenntartó egyidejű tájékoztatásával – más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

Az Érdekképviseleti Fórumhoz elsősorban a közösséget érintő panaszok esetén lehet fordulni, illetve ha az intézményi jogviszony megsértése, a személyiségi jogok, vagy a kapcsolattartásnak sérelme, az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási vagy vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése merül fel.

Panasszal az intézmény fenntartójához, a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség (6600 Szentes, Kiss Bálint utca 2 sz.) akkor lehet fordulni, ha a panasz kivizsgálásáról az intézmény vezetője, illetve az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedett, vagy az intézkedéssel nem értenek egyet.

A lakó alapjogai gyakorlása érdekében fordulhat az ellátottjogi képviselőhöz, aki segítséget nyújt:
• a lakót érintő legfontosabb alapjogok megismerésében,
• az ellátással kapcsolatos problémák megoldásában, az intézmény és a lakó között kialakult konfliktus megoldásában,
• a lakó panasza megfogalmazásában, a panasz kivizsgálásának kezdeményezésében.

Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és fogadóórájáról szóló tájékoztató az intézményben kifüggesztésre kerül.

Az ellátottjogi képviselő neve: Hőhn Ildikó
Telefonszáma: 20/489-9581
E-mail: hohn.ildiko@obdk.hu

A gondnokság alatt álló személy érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőit nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek figyelembe vételével végzi tevékenységét.

6. Az Otthon által biztosított alapszolgáltatások

Az intézmény a teljes körű ellátás keretében gondoskodik a napi háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásról, egészségügyi ellátásról, mentális gondozásról, a lakhatás feltételeiről, a napi 24 órás szolgálatról.

Folyamatos a fűtés, a világítás, a hideg- és a melegvíz-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés. A fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart. Ha a napi középhőmérséklet 3 egymást követő napon 15 Co alá süllyed, a fűtést beindítjuk.
Fűtési szezonban, a lakószobákban biztosítandó hőmérséklet 22 Cº.
Közös érdek, hogy az intézményben tisztaság, higiénikus és rendezett körülmények legyenek. Ebben a lakók tevékeny közreműködése szükséges, elsősorban saját lakószobájukban és környezetükben. Az intézmény biztosítja a rendszeres takarítást a közösségi és tisztálkodást szolgáló helyiségekben és igény szerint a lakószobákban.

Étkeztetés biztosítása: A lakók naponta háromszori étkezésben részesülnek. Orvosi javaslatra biztosított az egészségi állapotnak megfelelő diéta, illetve a gyakoribb étkezés. Étkezés minden lakó részére az ebédlőben biztosított, kivételt az ágyban fekvő betegek képeznek, akiket a szobájukban (betegszobában) szolgálnak ki. Az étkezéshez használt edényeket, evőeszközt az intézmény biztosítja, azokat az ebédlőből elvinni, ételmaradékot összegyűjteni és a lakószobában élelmiszert tárolni higiénés okok miatt tilos! A lakók hűtőrekeszeiben, hűtőszekrényében tárolt élelmiszerek szavatossági idejét hetente a szociális ápoló-gondozók ellenőrzik. A lejárt szavatosságú, láthatóan romlott élelmiszert kidobják. A hozzátartozók kötelessége, hogy az általuk hozott, szavatossági idő megjelöléssel nem rendelkező élelmiszer behozatalának idejét tüntessék fel az élelmiszer csomagolásán.
A lakók részére behozott élelmiszereket a műszakban lévő ápoló-gondozó személyzettel érkezéskor egyeztetni kell!

A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás
Az ellátást igénybevevők elsősorban saját ruházatukat és textíliájukat használják, annak elhasználódása, elvesztése esetén az intézménnyel szemben igényt nem támaszthatnak. A lakó saját ruházatát egyéni azonosítóval szükséges ellátni. Ezért, amikor a hozzátartozó új ruhaneműt hoz be az intézménybe valamelyik lakó számára, akkor azt le kell adnia szolgálatban levő szociális ápoló-gondozónak, hogy az egyéni azonosítószámot ráírhassa.
Ha a lakó megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal, textíliával nem rendelkezik, az intézmény biztosít részére 3 váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelően 2 váltás felső ruházatot és lábbelit (utcai cipő, papucs). A ruházat összetételéről, mennyiségéről és elhasználódás esetén – annak cseréjéről az intézmény vezetője dönt.
A tisztításra kerülő textíliát a mosodai dolgozó szedi össze a lakószobákban mosási jegyzéken, melyen igazolják a ruhák átvételét (mosodai dolgozó), majd visszaadását (lakó). Amennyiben a lakó nem képes ruházatának leadására, gondozói feladat a tiszta ruha biztosítása.

A szennyes ruhák leadása: hétfőtől – péntekig 7-9 óra között
Tiszta ruha visszaadása ugyanazon a napon, illetve másnap 15 óráig

A lakók javításra szoruló ruházatukat a vezető ápolónak, vagy az általa megbízott személynek adhatják le tiszta állapotban, és tőle kapják vissza jegyzék ellenében.
A rendszeres tisztálkodáshoz a gondozó-ápoló személyzet a szükséges segítséget köteles megadni.
A személyes higiéniához kapcsolódó alapvető tisztálkodási szereket (szappan, fogkrém, fogkefe, sampon, mosdószivacs, WC papír) az intézmény biztosítja.

Egészségügyi ellátás
Az intézmény gondoskodik a lakó:
- egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról;
- rendszeres orvosi felügyeletről, ennek keretében biztosítja az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését, tanácsadást, szűrést,
- az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzéséről és a gyógykezeléséről, ha az intézmény keretei között megoldható, szükség szerinti ápolásáról;
- szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásáról (szakrendelésre utalás és szükség szerint kísérés),
- kórházi kezeléshez való hozzájutásáról (orvosi beutalás és beszállítás).

Az ellátásban részesülők részére – az egészségi állapot javítása vagy szinten tartása érdekében szükséges – alap-gyógyszerkészletből származó gyógyszereit az intézmény térítésmentesen biztosítja. Az alapgyógyszerek köréről összeállított havonként frissülő lista az intézményben kifüggesztésre kerül. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott fizeti, kivéve:
- ha az ellátott a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 20 %-át,
- ha az ellátott részére a költőpénzt az intézmény biztosítja.

Részleges költséget fizet a lakó, ha a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át, de ez a jövedelem nem fedezi az egyéni gyógyszerszükségletének költségét.

A lakók gyógyszerelése az intézmény háziorvosa és a szakorvosok által felírt gyógyszerekkel történik. A hozzátartozók által behozott gyógyszereket, gyógyszernek nem minősülő készítményeket minden esetben be kell mutatni az intézmény vezető ápolójának, illetve házorvosának. Az ő hozzájárulásuk mellett lehet csak odaadni a lakónak. Erre azért van szükség, mert csak így biztosítható az ellenőrzött gyógyszeres terápia.

A lakók orvosi ellátásáról az intézmény háziorvosa gondoskodik heti 4 óra rendelési időben.

A lakó (törvényes képviselője) az egészségügyi ellátásra jogosító kártyáját az általa választott háziorvosnak adhatja le. Amennyiben a lakó nem igényli az intézményi orvos által nyújtott egészségügyi ellátást, az intézmény orvosa a rendelési időn kívül csak sürgősségi esetben nyújt ellátást.

Amennyiben az intézmény háziorvosa és vezető ápolója szükségesnek ítéli meg, az ellátottat az intézménnyel megbízási szerződésben lévő pszichiáter-neurológus, illetve sebész-érsebész szakember megvizsgálja és ellátja.

Hetente három alkalommal mozgásterapeuta szakember tart egyéni és csoportos gyógytorna foglalkozást a lakók számára. A hét többi napján az ő útmutatásai szerint az ápoló-gondozó személyzet tart egyéni és csoportos tornafoglalkozást.

Az ápolás-gondozás keretében az intézmény biztosítja a körömvágást, fodrász szolgáltatás keretében a havi egy alkalommal történő hajvágást és a férfiak heti 2 alkalommal való borotválását.

A mentálhigiénés ellátás
Ennek keretében az intézmény biztosítja:
• a személyre szabott bánásmódot: az intézményi ellátásban részesülő állapotának megfelelően egyéni gondozás-ápolás terv készül, melynek kialakításában, rendszeres értékelésében és módosításában a lakó, illetve törvényes képviselője aktív közreműködése szükséges az eredményesség biztosítása érdekében,
• a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni és csoportos megbeszélést,
• a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit (ehhez közösségi helyiségek állnak rendelkezésre, ahol televízió, DVD lejátszó és rádió áll rendelkezésre),
• a lakók családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit,
• az intézmény egyházi jellegéből következően hangsúlyozottan biztosítja a szabad vallásgyakorlást a lakók számára. Hetente egy-egy alkalommal római katolikus szentmise, református bibliaóra és református istentisztelet van a külön erre kialakított imateremben.
• segíti és támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését.

A foglalkoztatás megszervezése
Intézményünk a lakók meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében foglalkozásokat szervez. A foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, valamint képességeihez alkalmazkodva az ellátásban részesülővel együttműködve választjuk meg, az egyéni gondozási, tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.

A rendszeres tevékenység az egészséges élet alapja, ezért közös érdek, hogy a lakó az otthon által nyújtott lehetőségekkel élve részt vegyen a testi-lelki aktivitás megőrzése érdekében, a lakók korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével szervezett programokon.
Ennek érdekében rendszeresen szervezünk:
• aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sport, levegőztetés, egyéni és csoportos torna stb.)
• szellemi és szórakoztató tevékenységeket (előadások, felolvasás, rádiózás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás, stb.)
• kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, születésnapok, színház, mozi, múzeum-látogatás, kirándulás, stb.)
Az aktuális programokról a folyamatos tájékoztatást az elhelyezett faliújságokon közöljük. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes

Pénz- és értékkezelés, megőrzés
Az intézmény, a lakók érték- és vagyontárgyainak megőrzéséről a Szentesi Református Idősek Otthonában gondozottak ügyvitelével, vagyontárgyaival, pénzkezelésével, hagyatéki eljárással és térítési díj megállapításával kapcsolatos ügyintézés szabályai szerint gondoskodik, melyről részletes információt a gondozotti ügyintéző nyújt. A megőrzésre – két tanú jelenlétében – átadott értéktárgyakról letéti nyilvántartást vezet az intézmény, s azokat az intézmény páncélszekrényében helyezi el.

A lakó készpénzét kérésére – a lakó, illetve a törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján – személyes nyilvántartású letétbe kell elhelyezni. A személyes letétben elhelyezhető készpénz összege maximum 150.000.-Ft lehet. A lakó ezen felül készpénzét az általa megjelölt formában, takarékbetétkönyvben vagy folyószámlán kell elhelyezni. Gondnokság alatt lévő személy esetén, amennyiben a személyes letétbe elhelyezett készpénz göngyölített összege a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosát meghaladja, az intézmény az összeget gyámi betétbe utalja, a gondnok értesítése mellett. A letétben elhelyezett összeg felhasználásáról szigorú elszámolást vezetnek a pénzkezelési szabályzat szerint. Az ellátott részére bonyolított 50.000 Ft értékhatárt meghaladó összegű beszerzésekhez és kiadásokhoz a gondnok és a gyámhivatal hozzájárulását kell kérni.

A behozott, használatban tartott holmik, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre kéri, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal, ezért is célszerű csak a személyes szükségletnek megfelelő értéktárgyakat magunknál tartani.

A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem érvényesíthető.

A lakó elhalálozása esetén az intézmény gondoskodik az elhunyt lakó elkülönítéséről, végtisztességre való felkészítéséről a törvényes képviselő és a hozzátartozó értesítéséről az ingóságok számbavételéről és – a hagyatéki eljárás lezárásáig – megőrzéséről.
Az intézmény a lakó eltemettetéséről abban az esetben gondoskodik, ha az elhunyt halála előtt erre vonatkozóan rendelkezett és az e célt szolgáló takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg. Ilyen rendelkezés hiányában az eltemettetésről az örökösök gondoskodnak.
Ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, az intézményvezető a köztemetés elrendelését kezdeményezi a települési önkormányzatnál.

7. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díja

• Előzetes bejelentés alapján a hozzátartozók részére igénybe vehető az otthon vendégszobája.
• A csereüdültetésben résztvevő személyek szállástérítést nem fizetnek.
• A nagy értékű érték- és vagyontárgyak (pl. képzőművészeti alkotások, bélyeg és éremgyűjtemény, 50 ezer Ft feletti ékszerek) pénzintézeti megőrzéséről a lakó saját költségén gondoskodik. Az erről szóló elismervény őrzését az intézmény a páncélszekrényében biztosítja.
• A fodrász az alapszolgáltatáson felül a lakó által igényelt tevékenységei elvégzéséért az általa bemutatott árjegyzék szerinti költségek megtérítését kéri, melyet a lakó helyben a fodrásznak fizet ki.
• Ha a lakó az alapszolgáltatás körében végzett körömvágás helyett vagy mellett pedikűrös és manikűrös szolgáltatását veszi igénybe, a vállalkozó által meghatározott árat téríti.
• Az intézmény a lakói részére szabadidős programokat (színház, mozi, kirándulás, üdülés, stb.) szervez. Az ezeken résztvevők a felmerülő aktuális költségeket megtérítik. Amennyiben a programokat az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek veszik igénybe, a költségek megtérítése részükről is szükséges. A szabadidős programokon történő részvételt a foglalkoztatónál kell bejelenteni. a kísérőként munkát végző dolgozó (feladatuk: gyógyszerelés, rosszullétek ellátása, felügyelet, segítségnyújtás) költségét az önköltség számításakor – mint járulékos költséget – figyelembe kell venni. A kísérők számát az intézményvezető ápoló és a mentálhigiénés munkatárs határozza meg a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembe vételével.
• Az intézmény minden lakó részére saját telefonkészüléket biztosít saját mellékvonallal. A lakó ezen keresztül a nap bármelyik szakaszában hívásokat fogadhat és kezdeményezhet a szobatársak zavarása nélkül, velük egyeztetve. Az általa kezdeményezett telefonhívások díjából az Intézmény 1.000 Ft-ig kedvezményt ad, 1.000 Ft felett, a hó végén kiszámlázza a teljes összeget, melyet köteles megtéríteni.
• Minden lakószobában kábeltévé csatlakozás került kiépítésre. Amennyiben a lakó a saját TV készülékével igénybe veszi ezt a szolgáltatást szerződést kell kötnie a szolgáltatóval és közvetlenül neki kell fizetnie a díjat. A lakószobában a televíziókészülék használatát egyeztetni kell a szobatársakkal. A közösségi terekben lévő TV készüléket térítésmentesen, a többi lakótárssal egyeztetve lehet használni. A televíziókészüléket az ápoló-gondozó személyzet, illetve az általuk megbízott személy kezelheti.
• A lakószobákban internetkapcsolat lehetősége került kiépítésre. A szobában lakók saját költségükön megvásárolhatják a szolgáltatást és azt saját számítógépükkel használhatják. A közösségi terekben lévő, szintenként egy-egy darab számítógép térítésmentesen használható az ápoló-gondozó személyzet felügyeletével.

8. Az együttélés szabályai

Az általános napirend az otthon valamennyi lakójára érvényes. Ettől indokolt esetben, intézményvezetői engedéllyel el lehet térni

Az intézmény általános napirendje:
Reggeli felkelés, reggeli tisztálkodás: 5.30 – 7.30

Étkezések:
Reggeli 7.30 - 8.30
Ebéd 12.00 -13.00
Vacsora 17.00 -18.00
Gyógyszerosztás az étkezéskor, illetve az orvos előírása szerint.

Napközi csendes pihenő: 13.00 – 14.30
Esti tisztálkodás: 18.30 – 20.00
Esti lepihenés: 20.00 – 22.00

Látogatási idő:
Minden nap 8.30 – 12.00
13.00 – 17.00

Súlyos betegség esetén a látogatás korlátlan, az intézmény vezetőjével történő egyeztetést követően.
A televízió nézés és rádió hallgatás a nap bármely szakában megengedett. A közös készülékek ki- és bekapcsolását, valamint szabályozását az erre kijelölt dolgozó vagy otthonlakó végezheti. Az esti lepihenés és a csendes pihenő alatt a lakószobákban lévő televízió és rádió működtetése a lakótársak beleegyezésével történhet. A közös helyiségben lévő eszközök, berendezések, használhatók az esti lefekvés után is, azonban figyelembe kell venni, hogy a többi lakótárs nyugalmát nem zavarhatják. Az elektromos készülékek üzemzavarát haladéktalanul jelenteni kell a szolgálatban levő dolgozónak.

Lakó- és betegszobák általános rendje
• minden lakónak saját maga és lakótársai érdekében vigyáznia kell a rendre, tisztaságra, erejéhez mérten köteles a saját szobájában és környezetében tisztaságot tartani, abban tevékenyen részt venni,
• az éjjeli szekrényben tisztálkodási eszközök és egyéb személyes tárgyak tarthatók,
• a lakószobákban romlandó élelmiszert kizárólag csak hűtőszekrényben lehet tárolni, száraz árut (pl.: kekszet) fedett dobozban kell tartani. A szobákban tárolt élelmiszereket a teakonyhában kérjük elfogyasztani,
• a központi ebédlőből élelmiszert, evőeszközöket, edényeket a lakószobákba felvinni nem lehet,
• a lakó- és betegszobák rendjének ellenőrzésekor, a lakónak együtt kell működnie a beosztott dolgozóval (szekrények, polcok stb.),
• a lakószobák bezárásakor nem szabad a kulcsot a zárban hagyni, a bent felejtett kulcsot a vezetőnek ápolónak át kell adni, az erről készült jegyzőkönyvet az intézményvezetőhöz el kell juttatni. Kulcs a szoba ajtajához csak annak az ellátottnak adható, akinek mentális, egészségi és fizikai állapota ezt lehetővé teszi. Ennek eldöntése az intézményvezető hatáskörébe tartozik.
• A lakószobákban a dohányzás TILOS! Az intézményben csak az udvaron levő dohányzásra kijelölt helyen szabad dohányozni.
• Az idősek otthonában alkohol árusítása tilos! Az intézményben a kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztás nem tiltott. A túlzott alkoholfogyasztás azonban nem megengedett, sőt kifejezetten tiltott azokban az esetekben, amikor annak nyilvánvaló egészségügyi következményei kimutathatóak, illetve a túlzott alkoholfogyasztás az intézmény rendjének, a lakók nyugalmának megsértését vonná maga után. Ez esetben az alkoholfogyasztás korlátozható. Mértéktelen alkoholfogyasztás esetén az intézményvezető kezdeményezheti – a többi ellátást igénybe vevő jogainak, nyugalmának érdekében – az intézményi jogviszony megszüntetését, a lakó szenvedélybeteg ellátó helyen való elhelyezését. A szeszesital fogyasztása alapvetően nem ajánlott azon ellátást igénybe vevők esetében, akik egészségi állapotuk miatt rendszeresen gyógyszeres kezelésben részesülnek. Abban az esetben, ha a lakó gyógyszert, gyógyszereket szed egészségi állapota fenntartására, javítására, és saját döntése alapján alkoholt is fogyaszt, az Otthon nem vállal felelősséget az ebből eredő állapotváltozásokért. Az ellátást igénybe vevők kulturált alkoholfogyasztása tekintetében minden esetben az intézmény orvosának írásbeli véleménye tekintendő irányadónak.
o A mértékletesség férfiak számára naponta legfeljebb 20 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget jelent (4 dl sört vagy 2 dl l bort vagy 4 cl égetett szeszesitalt.)
o Nők esetében a mértékletesség naponta maximum 10 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiség (a fenti példák fele engedhető meg: 2 dl sör vagy 1 dl bor vagy 2 cl égetett szeszesital).
• A kóbor állatok etetése és befogadása intézményünkben nem megengedett!

Az otthon vezetője évi két alkalommal – szükség esetén többször is – lakógyűlést tart, melyen tájékoztatja az otthonlakókat az őket érintő kérdésekről, az intézmény életéről, eredményeiről és terveiről. A lakógyűlésen az otthonlakók elmondhatják kifogásaikat, véleményeiket és javaslataikat. A lakógyűlésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül.
Az otthon vezetője évi egy alkalommal nyílt napot tart a hozzátartozók és gondnokok, valamint a lakók érdekeit képviselő társadalmi szervezetek képviselői részére, melyen tájékoztatást ad az intézményben folyó gondozásról, az ellátás feltételeiről, terveiről.

Az Otthon házirendjének súlyos megsértése az intézményi jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az ellátást igénybe vevő:
• lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja,
• ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja.
• ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik,
• ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi, erre az időre teljes összegű térítési díjat tartozik fizetni.

Az intézményvezető a lakó áthelyezését kezdeményezheti – az Érdekképviseleti Fórum javaslatára – ha a lakó a házirendet három alkalommal súlyosan megsérti, és ezt a tényt a feljegyzések igazolják.
Az otthon lakója az intézmény dolgozójánál munkát nem vállalhat.

Eltávozás
A lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, azonban távollét nem engedélyezhető, ha azt a kezelőorvos nem javasolja a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt.
Az intézményből való eltávozást és visszaérkezést a szolgálatban lévő dolgozónak be kell jelenteni. Bejelentés nélkül senki sem távozhat az intézményből! Az otthonból történő távozáskor a lakó által elvitt, az intézmény tulajdonát képező ingóságokról bejelentést a szolgálatban lévő ápolónak kell tennie, aki azt rögzíti az átadó füzetben. Visszaérkezéskor hasonlóképpen jelezni és bemutatni kell a visszahozott holmikat. A visszaérkezés olyan időpontban történjen, hogy az a többiek nyugalmát ne zavarja.
A távollét kimenőnek minősül, ha egy napon belüli időtartamú, s a nap folyamán a lakó legalább egy étkezést igénybe vesz. A kimenő idejére teljes összegű személyi térítési díjat kell fizetni. Erre az időre az intézmény a szükséges gyógyszereket biztosítja.

A távollét szabadságnak minősül, ha a lakó legalább 24 órát távol van és egy napon belül egyetlen étkezést sem vesz igénybe. A szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. A szükséges gyógyszereket az intézmény biztosítja. A szabadságra való eltávozást – a rendkívüli esetek kivételével – két munkanappal előtte reggel 9 óráig kell jelezni a vezető ápolónak.

Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartása
Az intézmény köteles gondoskodni a lakó és a hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről.
A csendes pihenő és az étkezések idejét kivéve lakóink hozzátartozóikat a szobatársak beleegyezésével szobájukban, vagy a közösségi helységekben fogadhatják.
A látogató- és a meglátogatott személyéről a szolgálatban levő ápoló nyilvántartást köteles vezetni. Kérjük a látogatókat, hogy fekvőbeteg látogatása előtt keressék meg a szolgálatban lévő gondozót.
Látogatók, csak az erre a célra kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak az udvaron.
A látogatók az intézmény dolgozóinak kérésére kötelesek elhagyni a lakószobát, ha ott orvosi vizsgálat vagy gondozási, ápolási tevékenység folyik.
A látogatók részére előzetes megrendelés alapján étkezést tudunk biztosítani, az érvényes vendégebéd díjszabása alapján. A befizetés a pénztárban történik.
Amennyiben a látogató a közösséget súlyosan megzavarja, a szolgálatban lévő ápoló felszólítására köteles elhagyni az intézményt. Ittas személy kerülje a látogatást, magatartásával ne zavarja a lakók nyugalmát. A szolgálatban lévő haladéktalanul köteles jelenteni a zavaró eseményt az intézményvezetőnek, vagy helyettesének, intézkedését az átadófüzetben rögzíteni.
A látogatókat is kérjük az együttélés alapvető szabályainak betartására és arra, hogy alkalmazkodjanak az intézmény napirendjéhez.
A látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megsértő személlyel szemben az intézményvezető intézkedést tehet, melyben korlátozhatja a látogatás idejét és helyét.
A lakók a szobájukban elhelyezett telefonkészülék segítségével, illetve mobiltelefonnal a nap bármely szakában 0-24 óráig szabadon telefonálhatnak. A telefonhasználat időpontjánál figyelembe kell venni a szobában lakókat. A lakószobákban lévő intézményi telefonkészülék használata során (fentebb ismertetett kedvezményen túl) felmerülő költségek a lakót terhelik, amit a térítési díj befizetésével egyidőben kell kifizetnie az intézmény pénztárában.

Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok
Az intézmény emeletén levő Imatermet bárki használhatja az Otthon lakói közül egyéni vallásgyakorlásra, imádkozásra, elcsendesedésre a nap bármely időszakában, kivéve az ott szervezett alkalmak idejét.

A közösségi vallásgyakorlás rendszeres alkalmai:
Szerda: 15.30 óra: református bibliaóra
Péntek: 16.00 óra: római katolikus szentmise
Vasárnap: 08.45 óra: református istentisztelet

9. Kártérítés

A lakónak használatra kiadott minden felszerelés az intézmény tulajdonát képezi, melyet elidegeníteni, megrongálni, megsemmisíteni NEM SZABAD! A szándékosan okozott kárért a lakó kártérítési felelősséggel tartozik a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A szándékosan okozott kár összegének megállapításánál az elhasználódás mértékét figyelembe kell venni.
Amennyiben a lakó a szobáját, annak berendezését, felszerelését nem a rendeltetésének megfelelően használja, a helyreállítás (festés, javítás, stb.) költségeit köteles megtéríteni.
Az ittasságból eredő mentőszolgálati igénybevétel és egyéb költségek az otthonlakót terhelik.

10. Az intézményi jogviszony megszűnése

Az intézményi jogviszony megszűnik:
• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• a jogosult halálával,
• a megállapodás felmondásával
• a jelen megaállapodásban megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: SZT) rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,

A megállapodást írásban mondhatja fel
• az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,
• a fenntartó vagy az általa megbízott személy.

Felmondásnak akkor van helye, ha
• az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi
elhelyezése nem indokolt,
• az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj-
fizetési kötelezettségének – a SZT102. § szerint – nem tesz eleget,
• az ellátott jogosultsága megszűnik.

- A fenntartó, illetve az ellátást nyújtó intézmény vezetője a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a Házirendet súlyosan megsérti, mely esetben az intézményi jogviszony megszüntetésére 30 napos felmondási idő figyelembe vételével kerül sor.

- Az ellátást igénybe vevőt is megilleti a felmondás joga. A felmondás időtartamát – figyelemmel a fenntartói érdekekre – a felek 30 napban határozzák meg.

Ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
Bíróságtól kérhető a felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó illetve
az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja,
Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

„SZT102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó
napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is – a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.
(3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

- a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről
- az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
- az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed:

 a fizetendő személyi térítési díjakra, ezek esetleges hátralékaira;
 az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett eszközök hiányaira;
 minden olyan dologra, mely – az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik.

Nem lehet bevonni az elszámolásba a lakrész újrafestéséhez, az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó jogi és adminisztratív költségeket.

11. Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok

• Az intézmény vezetője gondoskodik a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesüléséről és a lakók személyiségi jogai tiszteletben tartásáról.
• A dolgozó nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti.
• A dolgozó a házirendet köteles betartani.
• Az Otthon dolgozóinak titoktartási kötelezettsége van. Az Otthon lakóitól, illetve lakóiról, szerzett bármilyen információt az Otthon más lakójának, illetve illetéktelen személynek átadni nem szabad. Az intézmény lakóival, azok hozzátartozóival udvariasan és előzékenyen kell viselkedni.
• A dolgozóknak a munkaköri kötelessége teljesítéséért ajándékot, pénzt vagy bármilyen más vagyoni előnyt kérnie és elfogadnia TILOS!
• Az intézményben dolgozó, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig – nem köthet.
• A dolgozó munkavégzése során óvja és védelmezze az intézményi vagyonát, azért anyagi felelősséggel tartozik.
• Az ellátást igénybevevőknek tiszteletben kell tartani a szolgáltatást nyújtók emberi méltóságát, személyiségi jogait.
• Az előgondozást végző dolgozó közfeladatot ellátó személynek minősül.
• Az intézmény rendelkezik Veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással (2. sz. melléklet). A belső utasítás hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve más személyekre. Célja: veszélyhelyzet esetén az ellátottak és a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében szükséges teendők meghatározása.

A Házirend az Intézmény mindkét szintjén kifüggesztésre kerül. A változásokról a lakók szóban tájékoztatást kapnak. Minden jelentkező már az első találkozás alkalmával kézhez kapja a Házirendet.
Szentes, 2018. február 28.

Horváth Imre
intézményvezető

A Házirendet a fenntartó Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Presbitériuma 2018. március 29-én tartott gyűlésén megtárgyalta és 31/2018. (03.29.) számú határozatával jóváhagyta.
Szentes, 2018. március 29

Fehér Csaba
lelkipásztor
a fenntartó képviselője


1. sz. melléklet

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM
Működési Szabályzata


I. Általános rendelkezések

Az ÉF Szabályzat hatálya kiterjed a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában lévő Szentesi Református Idősek Otthonára.
A szociális intézmény e szabályzat alapján Érdekképviseleti Fórumot hoz létre.
Az Érdekképviseleti Fórumot a fórum elnöke képviseli.
A Hatályos ÉF Szabályzatot az intézményben ki kell hirdetni, alkalmazásáért az Érdekképviseleti Fórum Elnöke és az intézmény vezetője felelős.

II. Az Érdekképviseleti Fórum feladata
Az Érdekképviseleti Fórum az intézményi jogviszonyban állók jogainak és érdekeinek érvényesülését segíti elő. Ennek érdekében:
• előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat
• megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve az intézményi jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat-, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé
• tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás megszervezésével kapcsolatban
• intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint – a fenntartó egyidejű tájékoztatásával – más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

Az Érdekképviseleti Fórum köteles kivizsgálni a panaszt, ha az ellátottat személyiségi jogaiban sérelem érte, ha a jogosult kapcsolattartása sérelmet szenvedett, továbbá ha az intézmény dolgozók szakmai titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megsértése miatt, valamint ha az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében nyújtották be.


III. Az Érdekképviseleti Fórum Szervezete
1. Az Érdekképviselet Fórum választott tagokból áll. A tagok kiválasztásának rendjét Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Presbitériumának döntése határozza meg.
2. Az Érdekképviseleti Fórum saját tagjai közül az első ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. Az elnököt – akadályoztatása esetén – az általa megbízott fórumtag helyettesíti.
3. Az elnök feladata: összehívja az ÉF ülését, kiértesíti az érintett személyeket, vezeti az ÉF ülését, intézkedik a panaszok kivizsgálására, gondoskodik arról, hogy a fórum által hozott döntésről az érintett szervet értesítsék.
4. Az adminisztratív feladatok végzésére, a jegyzőkönyv vezetésére az elnök kérésére az intézmény vezetője kijelöl egy alkalmazottat.
5. A Fórum tagjainak névsorát, elérhetőségét az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni.

IV. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai
Az ÉF tagja köteles az ÉF munkájában rendszeresen részt venni, tevékenységével hozzájárulni az érdemi munkához, az ÉF ülésén elhangzottakat bizalmasan kezelni.
Az ÉF tagja jogosult az ügyben véleményt nyilvánítani, a döntés kialakításának folyamatában eltérő álláspontját kifejteni, napirendi és határozati javaslatot tenni.
Az intézmény biztosítja, hogy az ÉF tagjának megválasztott alkalmazott a tagsággal járó jogoknak és kötelezettségeknek eleget tehessen.
Az Érdekképviseleti Fórum tagjait tevékenységük miatt hátrány nem érheti, erre vonatkozóan az intézmény vezetője – szükség szerint – belső utasításban rendelkezik.
Az ÉF működésének tárgyi feltételeit (irodahelyiség, egyéb eszközök) az intézmény biztosítja.
Az ÉF tagjai igazolt útiköltségeik elszámolását az intézmény vezetőjétől kérhetik.

V. Eljárási szabályok
Az ÉF évente legalább 2 alkalommal, illetve panasz beadvány esetén szükség szerint ülésezik. A feladatkörébe tartozó témakörökben tájékozódik, és állást foglal.
Az Érdekképviseleti Fórum panasszal kapcsolatos eljárása a jogosult, a hozzátartozó, illetve törvényes képviselő kérelmére, az áthelyezésre irányuló ügy az intézményvezető kezdeményezésére indul.
A beadványt érkeztetni és iktatni kell. A szóbeli panaszt az intézményvezető által kijelölt személy jegyzőkönyvbe foglalja.
Az ÉF elnöke az ügy kivizsgálása érdekében 15 napon belül köteles összehívni a Fórumot. A meghívóban köteles megjelölni a napirendet, mellékelni az üggyel kapcsolatos iratokat.
Az ÉF ülésére a panaszost – ide értve az áthelyezésre javasolt személyt is-, a személyre irányuló panasz esetén az érintett személyt meg kell hívni. Az értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy ügyében a Fórum távollétében is dönthet, ha akadályoztatását nem jelzi.
Ha a panaszos, ill. a panasszal érintett személy akadályoztatást jelent be, a Fórum ülését legfeljebb 15 nappal későbbre lehet kitűzni. Ennél hosszabb akadályoztatás esetén írásban kell tájékoztatást, véleményt kérni az ügyben. Ha az érintett méltányolható okokból nem tudja előterjeszteni védekezését, az eljárást fel kell függeszteni az ok megszűnéséig, de legfeljebb 30 napig.
A vizsgálat során a bepanaszolt személlyel közölni kell a panaszt, az ezzel kapcsolatban tett megállapításokat, feltárt bizonyítékokat. Módot kell adni részére, hogy azokra észrevételt tehessen, az ügy iratait megtekinthesse, védekezhessen, tanúk meghallgatását kérhesse.
Az érdekképviseleti Fórum az ügyben a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgat meg, iratokat szerez be, szemlét tart, majd érdemben határoz. Az ülésről 8 napon belül jegyzőkönyv készül.
Az ÉF a feladatkörébe tartozó ügyekben döntését határozati formában hozza meg. Érvényes határozatot akkor hozhat, ha az ülésen a tagjainak több mint 50%-a jelen van.
Az ÉF a határozatát zárt ülésen egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A távollévő ÉF tag írásban megadott – ügyre vonatkozó – érdemi válaszát a döntés meghozatalakor figyelembe kell venni.
Az ÉF határozatát az ülésről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet és a kivonatként szerkesztett határozatot az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A határozatot az elnök az ülés lezárása előtt kihirdeti, a panaszosnak, illetve a panasszal érintett személynek a határozati kivonatot írásban megküldi.
A határozatban a jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha a határozatot magára nézve sérelmesnek tartja, annak orvoslásáért a kézhezvételtől számított 15 napon belül, az intézményt fenntartóhoz fordulhat. A határozat a fenntartó döntéséig nem hajtható végre.

A házirendet megsértő lakóval szemben kiszabható büntetések:
• figyelmeztetés (több alkalommal is)
• utolsó figyelmeztetés
• más intézménybe történő áthelyezésre irányuló javaslat
• az intézményi jogviszony megszüntetésére irányuló javaslat

VI. Vegyes és átmeneti rendelkezések
Az ÉF Szabályzatot a kihirdetés után az intézmény házirendjének mellékletét képezi. Az ÉF Szabályzatot az intézmény vezetője az ÉF tagjai rendelkezésére bocsátja.

A Szentesi Református Idősek Otthonában működő
Érdekképviseleti Fórum összetétele

Ellátottak Hozzátartozók Dolgozók Fenntartó Összesen
képviseletében
2 1 1 1 5


2. sz. melléklet

Veszélyhelyzet kezelése
Belső utasítás


Célja: Veszélyhelyzet esetén az ellátottak és a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében szükséges teendők meghatározása.

Hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve más személyekre.

Alapelvek
Az intézményben élők nyugalmát, kiegyensúlyozottságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen, tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük.
A lakó általános állapotának, hangulatának, kapcsolatainak, tartózkodási helyének folyamatos nyomon követése, a rendszeres beszélgetések sok olyan információt kínálnak, amelyek előre jelezhetik komolyabb konfliktusok kialakulását.
Valamennyi dolgozó, de különösen az ápoló/gondozó, foglalkoztató személyzet kötelessége, hogy időben észlelje a problémát és tegyen kísérletet annak rendezésére.

Útmutató előre nem látható helyzetben tehető intézkedésre

1. A veszélyhelyzet megelőzése
• A házirendet a személyzet egységesen tartassa be.
• Az ellátott napirendje legyen állandó és könnyen áttekinthető, a változások észlelése így könnyebb.
• Az ellátást igénybe vevőt rendszeresen vagy szükség szerinti gyakorisággal tájékoztassuk a körülötte folyó és őt érintő eseményekről.
• Az ellátott bizalmát nyerjük el. Rendszeres megnyugtatására gondot kell fordítani.
• A személyzet tartsa tiszteletben az ellátott emberi és állampolgári jogait, legyen tekintettel személyes érzékenységére, „jogos” neheztelés esetén se fenyegesse olyan következményekkel, amelyek agresszív reakciót válthatnak ki.

2. A várható veszélyhelyzet korai felismerése
• A lakó állapotát folyamatosan nyomon kell követni.
• Fáradtság vagy növekvő feszültség esetén csökkentsük az ellátottat ért ingereket.
• Adjunk pozitív visszajelzést, ha az egyén képes uralkodni magán.
• Kerüljük a vitákat. A személyzet viselkedésével ne provokáljon konfliktust.
• Minden, az ellátottal kapcsolatos rendkívüli eseményt dokumentálni szükséges.
• Kóros tendenciák észlelése esetén orvost kell értesíteni. Az ellátott fokozott felügyeletét biztosítani kell.
• A váratlan veszélyhelyzetekre mindig legyünk felkészülve.

3. Teendők kialakult konfliktushelyzet esetén
• Konfliktus esetén nyugodtan és határozottan viselkedjünk.
• Feszült idegállapot esetén ne maradjon az ellátott felügyelet nélkül.
• Ne jusson sérülést okozó tárgyakhoz. Amennyiben ez mégis megtörtént, határozattan szólítsuk fel a veszélyes tárgy átadására.
• Amennyiben az ellátásban részesülő részéről fizikai támadás veszélye áll fenn, a dolgozó mindent köteles megtenni ennek elkerülése érdekében.
• Tudatosítani kell a lakóban a cselekedet helytelenségét. Tájékoztatni kell azokról az intézkedésekről, amelyek veszélyhelyzet esetén történni fognak vele.
• A dolgozó egyedül ne közelítsen az ellátotthoz, kérjen segítséget munkatársától, vagy a portaszolgálattól. A lakó megközelítése csak nyugodt, biztos modorban történjen.
• Amennyiben a dolgozó olyan helyzetbe kerül, amikor a menekülés számára fizikailag lehetetlen, akkor is az ellátottal szembeni védekezésnek csak a támadás mértékével arányos és az adott helyzetben a lehető legkíméletesebb módját alkalmazhatja.
• Amennyiben a lakó megnyugtatása sikertelen, és a veszélyhelyzet változatlanul fennáll, szükség szerint az orvosi ügyeletet, a mentőt és/vagy a rendőrséget kell értesíteni.
• Minden fizikai támadás esetében haladéktalanul értesíteni kell az intézmény vezetőjét, annak elérhetetlensége esetén helyettesét, illetve a műszakvezető szakápolót. Az esetről – az átadó naplóban történő jelzése mellett – 24 órán belül írásos jelentést kell készíteni, melyben rögzíteni kell az alábbiakat:
1. Az ellátott neve
2. Születési ideje
3. Az esemény bekövetkeztének időpontja
4. Az esemény leírása
5. A megtörtént intézkedések leírása
6. A beavatkozás során szolgálatot teljesítő dolgozó(k) neve
7. Az esemény szemtanúi
8. Az intézményvezető tájékoztatásának időpontja

4. Teendők veszélyhelyzet lezajlása után
• A környezet megnyugtatása, a felgyülemlett indulatok levezetése.
• A személyzetben esetlegesen fellépő indulat okainak felderítése, tudatosítása.
• A lezajlott konfliktus lehetséges okainak feltárása és megbeszélése csoportértekezlet keretében, a további veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében.


3. sz. melléklet

Szentesi Református Idősek Otthona
6600 Szentes, Kossuth tér 4.
Tel.: 63/816-992 e-mail: reformatusotthon@gmail.com
www.reformatusotthon.shp.hu

ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY

Alulírott …………………………………………………….…………. ellátást kérelmező/törvényes képviselő kijelentem, hogy a Szentesi Református Idősek Otthona Házirendjének és Megállapodás tervezetének egy-egy példányát átvettem.

TÁJÉKOZTATÓ

Az ellátottnak a kérelem benyújtását követően az alábbi iratokat kell magával hoznia:

1. Születési anyakönyvi kivonat
2. Személyi igazolvány
3. TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány
4. Nyugdíjmegállapító határozat
5. Érvényes tartási/ öröklési szerződés fénymásolata (amennyiben van)
6. Tárgyhavi nyugdíjszelvény, egyéb jövedelmet igazoló dokumentumok
7. Közgyógyellátási igazolás
8. Orvosi papírok
a.) zárójelentések
b.) szakorvosi javaslat (pl. pelenka felírásra, neurológiai gyógyszerek felírására, gastroenterológiai gyógyszerek felírására)
c.) háziorvos által kiadott jelenleg érvényben lévő gyógyszerelés
9. Házaspárok esetén házassági anyakönyvi kivonat

A tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vettem, és a fent nevezett okmányokat az Intézmény részére feltétele eljuttatom a kérelmezést követő 30 napon belül. Továbbá egy negatív tüdőszűrési vizsgálat eredményt és egy negatív széklet baktérium tenyészetet legkésőbb a férőhely elfoglalása előtt, mivel e két dokumentum az elhelyezés.

Dátum:……………………..
……………………………
aláírás


4. sz. melléklet

Szentesi Református Idősek Otthona
6600 Szentes, Kossuth tér 4.
Tel.: 63/816-992 e-mail: reformatusotthon@gmail.com
Honlap: www.reformatusotthon.shp.hu

NYILATKOZAT

Alulírottak kijelentjük, hogy a Szentesi Református Idősek Otthona tájékoztatását az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; panaszjog gyakorlásának módjáról; az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; az intézmény házirendjéről; a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; az intézmény által viselt, illetve átvállalt gyógyszerköltség, illetve gyógyászati segédeszközköltség mértékéről; a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről - tudomásul vettük és tiszteletben tartjuk.

Tudomásul vesszük, hogy az intézmény által, az 1993. évi III. törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatszolgáltatási kötelezettségünk van.

Vállaljuk, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokat haladéktalanul írásban közöljük az intézmény vezetőjével.

Szentes, .............................................

......................................................... ...................................................
ellátást igénybe vevő hozzátartozó


SZENTESI REFORMÁTUS IDŐSEK OTTHONA
H-6600 Szentes, Kossuth tér 4.
e-mail: reformatusotthon@gmail.com
honlap: www.reformatusotthon.shp.hu

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2018

I. ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZETŐ RÉSZ

Az intézmény neve: Szentesi Református Idősek Otthona
Székhely: 6600 Szentes, Kossuth Lajos tér 4 sz.
Létrehozás éve: 2007
Elsődleges működési terület: Szentes és környéke
Működési terület: Országos
Alapító, fenntartó szerv: Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség
6600 Szentes, Kiss Bálint utca 2 sz.
Képviselője az Egyházközség lelkipásztora
Alapító okirat száma, kelte: 8/2007 (01.31.)

Felügyeleti szerv: Csongrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály
Vezetői kinevezés rendje: Az intézmény vezetőjét a Fenntartó Presbitériuma nevezi ki
Jogállás: Egyházon belül működő önálló jogi személy
Intézményi típus: Idősek bentlakásos otthona (1993.III.tv. 67-68.§)
átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza vegyes
profilú intézmény
Alaptevékenység: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. tv. 67-68. § és 88. § (1) bek. c.) pontjában meghatározott feladatok ellátásával összefüggő tevékenység
TEÁOR szakágazat száma és megnevezése:
8730 Idősek bentlakásos ellátása

Ágazati azonosító: S0216168
Feladatok: Azoknak az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.
Felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége, vagy fogyatékossága miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

Alapvető szakfeladat: Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás
Feladatmutató: 51 fő részére tartós elhelyezést biztosító idősotthoni ellátás, 4 fő részére átmenetei elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza
Gazdálkodási jogkör: A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv
A feladatellátást szolgáló
vagyon: A Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség tulajdonában lévő, az Egyházközség törzsvagyonába sorolt és az intézmény könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó és ingatlan vagyon.
A vagyon feletti
rendelkezési jog: A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról, szóló törvény, valamint a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet, valamint más hatályos jogszabályi előírások határozzák meg.

Költségvetés végrehajtására
szolgáló számla száma: 10701458 – 67206595 - 51100005
Általános forgalmi adó
alanyiságának ténye: Az intézmény az ÁFA alanya

Adószáma: 18478640-2-06

KSH száma: 18478640-8730-552-0

Az intézmény vezetője: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető

A feladatellátás forrásai:

Finanszírozás
- Állami normatíva
- Egyházi kiegészítő állami normatív támogatás

Saját bevétel

Alaptevékenység bevételei:
Az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatai, alapvető tevékenysége ellátása során elérhető bevételek.
- Ellátottak által fizetett térítési díj: rendeltetésszerű működésből származó bevétel, igénybevett szolgáltatásért jogszabályban meghatározott mértékben.
- Alkalmazottak által fizetett térítési díj: az intézmény által nyújtott, alkalmazottai által igénybevett szolgáltatás ellenértéke. (pl. étkezési díj).

II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK

1. A tevékenységet meghatározó jogszabályok

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről
8/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról
9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
369/2013 (X.24) kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
2000. évi II. tv. A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról
2013. évi IV. tv. A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról

2. A működést szabályozó dokumentumok:

2.1. Szakmai program
Az intézmény vezetője
- szakmai programot készít a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, melyben meghatározza az intézmény célját, feladatait, az ellátottak körét, a feladatellátás szakmai tartalmát, a szervezeti felépítést
- a szakmai programot rendszeresen felülvizsgálja, értékeli a megvalósítást és gondoskodik a szükséges módosításokról.

A szakmai programot a Csongrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály, illetve a Fenntartó hagyja jóvá.

2.2. Házirend
A házirend az együttélés alapvető szabályait tartalmazza, az ellátás zavartalan biztosítása és az otthonban a nyugodt, harmonikus légkör kialakítása érdekében.
A házirendet a Fenntartó hagyja jóvá.

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE

1. Az intézmény vezetésének tagozódása
1.1. Intézményvezető
1.2. Gazdasági vezető
1.3. Vezető ápoló
1.4. Foglalkoztatás szervező munkatárs
1.5. Mentálhigiénés munkatárs
1.6. Intézményi lelkipásztor

2. A csoportok szervezeti tagozódása
2.1. Gondozási csoport
2.1.1. Vezető ápoló
2.1.2. Szociális gondozó és ápolók
2.1.3. Orvos
2.1.4. Mozgásterapeuta

2.2. Mentálhigiénés csoport
2.2.1. Mentálhigiénés munkatárs
2.2.2. Foglalkoztatás szervező munkatárs
2.2.3. Intézményi lelkipásztor

2.3. Gazdasági csoport
2.3.1. Gazdasági vezető
2.3.2. Gondozotti ügyintéző

2.4. Műszaki csoport
2.4.1. Recepciós, karbantartó
2.4.2. Takarítók
2.4.3. Mosodai dolgozó

IV. A CSOPORTOK FELADATAI

1. Gondozási csoport
Feladatai:
- a lakók személyre szabott ápolása-gondozása, a szociális és mentálhigiénés ellátás biztosítása az egyéni gondozási, illetve szükség szerint egyéni ápolási terv alapján;
- az ellátottak közvetlen fizikai ellátása (étkeztetés, ruházat, textília, közszükségleti cikkek, környezeti és személyi higiéné);
- rendszeres orvosi és folyamatos szakdolgozói felügyelet biztosítása, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás megszervezése, biztosítása;
- az ellátottak családi, társadalmi és egymás közötti kapcsolatai kialakításának, fenntartásának elősegítése;
- egyéni és csoportos foglalkoztatásban való részvétel megszervezése;
- az előírt dokumentáció naprakész vezetése

2. Mentálhigiénés csoport
Feladatai:
- az ellátottak családi, társadalmi és egymás közötti kapcsolatai kialakításának, fenntartásának elősegítése;
- egyéni és csoportos foglalkoztatás megszervezése;
- az előírt dokumentáció naprakész vezetése;
- a lakók beilleszkedésének elősegítése, közösségépítő tevékenység végzése;
- az éves munkaterv alapján havi és heti foglalkoztatási tervek készítése a folyamatos foglalkoztatás biztosítása érdekében,
- az igénybevételi eljárás során az előgondozás elvégzése.

3. Gazdasági csoport
Feladatai:
- az éves költségvetés megtervezése, a Fenntartó jóváhagyásával;
- előző évi és az adott évi gazdálkodás folyamatos értékelése;
- az előirányzatok alapján a döntések előkészítése;
- pénz- és értékkezelés, kifizetések, átutalások, bevételezések, lebonyolítása;
- térítési díj ügyek, gondozottak letételeinek kezelése és vezetése;
- pénzügyi és költséginformációk készítése;
- munkaerő- és bérgazdálkodási feladatok;
- bizonylati rend kidolgozása;
- beszerzés, készletezés, raktározás, ellátás, textilgazdálkodás (beszerzés);
- javítás, csere, selejtezés;
- eszközbeszerzés, gazdálkodás, nagy értékű tárgyi eszközök, fogyóeszközök raktári kezelése, nyilvántartása;
- közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok előkészítése és kivitelezése az érvényes jogszabályi előírások szerint, a vezetés jóváhagyásával;
- a lakók által adott megbízás alapján a letétbe helyezett költőpénz kezelése.

4. Műszaki csoport:
Feladatai:
- az intézmény zavartalan működésének biztosítása, kiemelten a lakók veszélymentes ellátására törekvés, működési zavarok azonnali elhárítása;
- kisebb karbantartási, elektromos szerelési munkák elvégzése;
- általános hibaelhárítás;
- az épületen belüli festési, kőműves munkák elvégzése;
- beszerzési feladatok, eseti megbízás alapján;
- szállítás;
- kertészet, parkgondozás;
- a lakók ruhaneműjének, ágyneműjének tisztítása, mosása.

V. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

1.) Intézményvezető: egy személyben felelős az otthon szakmai működéséért és pénzügyi gazdálkodásáért.
Felelős:
- az intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályok, Fenntartó által hozott határozatok teljes körű érvényesítéséért az intézmény működésében;
- az intézményvezető, feladatkörében felelős a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség által az Idősek Otthona vagyonkezelésébe és használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;
- az alapító okiratban meghatározott tevékenységek jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő ellátásáért;
- az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;
- a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért;
- a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;
- az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezésért és működéséért;
- az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényre juttatásában, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, biztonságos humanizált környezet biztosításáért.

Feladatai:
- Gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről.
- Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet az intézmény működési mutatóival.
- Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény valamennyi területét, szakmai és gazdasági egységek működését.
- Elkészíti, összehangolja és ellenőrzi az intézmény működésével összefüggő szakmai programot, szabályzatokat és a munkaköri leírásokat.
- Gondoskodik az éves munkaterv, ennek részeként a gondozási és foglalkoztatási terv összeállításáról, az egyéni gondozási, illetve szükség szerint egyéni ápolási terv elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról.
- Gondoskodik az intézménnyel, főállásban foglalkoztatott, személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételéről.
- Az igénybevételi eljárást a hatályos jogszabályok alapján végzi.

Jogköre:
- ellátja az át nem ruházott jogkörökön kívüli munkáltatói jogokat,
- végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, megteszi a szükséges intézkedéseket,
- elkészíti az éves továbbképzési tervet, gondoskodik annak teljesítéséről,
- értékeli az intézmény tevékenységét, ellenőrzi a jogszabályok érvényesítését, intézkedést tesz a megvalósulás érdekében,
- irányítja, összehangolja és ellenőrzi a szervezeti egységek munkáját,
- szervezi az egységek közötti együttműködést és munkamegosztást, a szabályzatokban foglaltak végrehajtását, biztosítja a munkafegyelem, és az etikai normák betartását,
- kapcsolatot tart: az ellátást igénybevevők hozzátartozóival, a helyi önkormányzatokkal, társintézményekkel, egészségügyi intézményekkel, civilszervezetekkel, egyházakkal, egyházi intézményekkel,
- képviseli az intézményt külső szervek előtt.

Helyettesítése:
- Tartós távolléte, valamint az igazgató vezetői beosztásának megszűnése esetén az intézményvezetői feladatokat a Fenntartó döntéséig a gazdasági vezető látja el.

2.) Gazdasági vezető
A gazdasági vezetőt az intézményvezető nevezi ki és menti fel.
Az intézmény gazdasági vezetője, mint igazgatóhelyettes, az igazgatói feladatok ellátására jogosult és köteles az igazgató távolléte, illetve akadályoztatása esetén. Ezekben az esetekben ügyintézői és képviseleti jogosultsága van. Az intézmény bankszámlája feletti jogosultságát együttesen gyakorolhatja az intézményvezetővel.

Mint a gazdasági részleg felelős vezetője irányítja és összehangolja az irányítása alá tartozó munkatársak munkáját, felelős vezetője az intézményben folyó gazdasági, műszaki, élelmezési tevékenységnek, felel a közbeszerzési szabályok előírás szerinti működéséért.

Felelős:
- A Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség által a Szentesi Református Idősek Otthona vagyonkezelésébe és használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért.
- A Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség által a Szentesi Református Idősek Otthona gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, elemzési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, és működéséért. A közbeszerzési előírások és az irányítása alá tartozó terület szabályzatainak naprakész aktualizálásáért és az abban foglaltak betartásáért, betartatásáért.

Feladatai:
- Tevékenysége során biztosítja az intézmény zavartalan működésének pénzügyi és műszaki feltételeit.
- Az intézményi költségvetés elkészítése a jogszabályok és a tervezési előírások figyelembevételével, a részlegek bevonásával, azok szükségleteinek figyelembevételével, az igazgatóval egyeztetve, továbbá a Fenntartó jóváhagyásával.
- Az intézmény jelentéseinek, egyéb adatszolgáltatásainak elkészítése, ellenőrzése.
- Az érvényes számviteli utasítások alapján az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyongazdálkodási, nyilvántartási rendjének kialakítása, a vagyonvédelmi biztonság feltételeinek megszervezése.
- A gazdasági-műszaki ellátás egyéb szabályzatainak összeállítása.
- Az anyaggazdálkodás terén az anyagellátás rendjének kialakítása, folyamatos megszervezése és biztosítása
- A tárgyi eszközgazdálkodás és műszaki ellátás, ezen belül a műszaki berendezések, eszközök folyamatos és biztonságos üzemeltetésének, karbantartásának és javításának megszervezése.
- A gazdálkodás eredményességének elemzése, értékelése, a hatékonyság, az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosításának érdekében.
- Kapcsolatot tart a gondozási csoport, a mentálhigiénés csoport munkatársaival

Jogköre:
- Az intézmény vezetője által átruházott és a munkaköri leírásban meghatározott
- jogkörök gyakorlása: a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók tekintetében:
- a szabadságot ütemezi, engedélyezésére javaslatot tesz, fizetés nélküli szabadság engedélyezésénél javaslatot tesz,
- a képzést, továbbképzést engedélyezi és elrendeli a hozzá beosztott dolgozók tekintetében;
- belföldi kiküldetésre javaslatot tesz;
- gondoskodik a helyettesítésekről;
- kinevezéskor és felmentéskor véleményt nyilvánít az irányítása alá tartozók tekintetében;
- ellenjegyzési jogkör gyakorlása az intézmény vezetőjének kötelezettség vállalása és utalványozása esetén;
- gazdasági-műszaki kérdésekben az intézmény képviselete külső szerveknél, megbízás alapján;
- javasolja a kiemelkedő munkát végzők jutalmazását, szükség esetén fegyelmi eljárást kezdeményez, a beosztott dolgozók tekintetében.

Helyettesítése:
- Tartós távolléte esetén az intézményvezető látja el feladatait.

3.) Vezető ápoló
A vezető ápolót az intézmény vezetője nevezi ki és menti fel a Fenntartó jóváhagyásával.
Feladatait az intézmény orvosával, és az intézményvezetővel egyetértésben látja el.
A gondozási csoport felelős vezetőjeként szervezi és irányítja az ellátást igénybe vevők fizikai és egészségügyi ellátását, gondozását, együttműködve a mentálhigiénés csoporttal.

Felelős:
- az ápolási-gondozási munka szakmai szabályok szerinti kivitelezéséért és ellenőrzéséért, az ápolási minőség fejlesztéséért, az intézmény egészének higiénés tevékenységéért, a szakmai jogszabályok betartásáért és betartatásáért, valamint az irányítása alá tartozó területek szabályzatainak naprakész aktualizálásáért.

Feladatai:
- Szervezi az orvos utasításai alapján a heveny és idült betegek ellátását.
- Gondoskodik a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzéséről, tárolásáról, nyilvántartásáról, kiadásáról és a felhasználás ellenőrzéséről, az alap gyógyszerkészlet összeállításáról, a lakók tájékoztatásáról, a lakót terhelő gyógyszerköltség kimutatásáról.
- Megszervezi az ellátottak szűrővizsgálatait, egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítását.
- Gondoskodik az egyéni gondozási terv elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról.
- Szervezi az alkalmazottak időszakos egészségügyi vizsgálatait.
- Szervezi a gondozási részleg dolgozóinak rendszeres képzését, továbbképzését.
- Területére vonatkozóan éves munkatervet és ellenőrzési tervet készít.
- Kapcsolatot tart az Intézményben lakók kezelőorvosaival.
- Elvégzi az előírt gondozási csoportok kialakítását, az ennek megfelelő beosztást.
- Irányítja és ellenőrzi az Intézményben dolgozó ápolók, gondozók munkáját.
- Az egyénre szabott komplex gondozás megvalósítása érdekében biztosítja az intézmény gyógyszer és gyógyászati segédeszköz szükségletét.
- Felügyeli az előírt dokumentáció naprakész vezetését, az egyéni gondozási, illetve egyéni ápolási terv elkészítését és ellenőrzését.
- Együttműködik a mentálhigiénés csoport tagjaival.
- Gondoskodik a kiadott, textília és ruházat megfelelő kezeléséről.

Kapcsolatot tart:
- az intézményben elhelyezettek gyógykezelésében részt vevő orvosokkal, szakorvosokkal és gyógyintézetekkel, valamint a szociális és mentálhigiénés csoport tagjaival, a diétás nővérrel;
- az otthonlakók hozzátartozóival, gondnokokkal, az ellátottak állapot-változásáról tájékoztatja az érintetteket,
- a gazdasági és a mentálhigiénés csoporttal.

Jogköre:
- Rendszeresen ellenőrzi az ápolási-gondozási dokumentáció vezetését.
- Az intézmény vezetője által átruházott és a munkaköri leírásban meghatározott jogkörök gyakorlása: a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók tekintetében
- szabadság ütemezése, a szabadságot engedélyezésére javaslatot tesz,
- fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez javaslatot tesz,
- képzést, továbbképzést engedélyezi és elrendeli,
- belföldi kiküldetést elrendeli,
- gondoskodik a helyettesítésekről,
- kinevezésben és felmentésben véleményt nyilvánít,
- javasolja a kiemelkedő munkát végzők jutalmazását, szükség esetén fegyelmi
eljárást kezdeményez.
- Ápolási-gondozási kérdésekben az intézmény képviselete külső szervek előtt.
- Elkészíti a dolgozók havi munkarendjét
- Rendszeresen ellenőrzi az ápolási-gondozási dokumentáció vezetését

Helyettesítése:
- Tartós távolléte esetén a terápiás nővér látja el feladatait.

4. Mentálhigiénés munkatárs
Feladatát az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével, a vezető ápolóval együttműködve, önállóan végzi.

Feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátásáról.
Ennek keretében biztosítja:
- a személyre szabott bánásmódot,
- a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos
megbeszélést,
- a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit,
- a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást,
- az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit,
- a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását,
- a hitélet gyakorlásának feltételeit,
- segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és
működését.

Mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében.
A foglalkoztatásokat, programokat úgy kell megszerveznie, hogy minden esetben figyelembe vegye az Intézmény egyházi jellegét, az egyházi ünnepeket, szokásokat

Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szervezi meg:
- az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek
levegőztetése, stb.),
- a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás,
rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.),
- a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-,
mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.).

Az aktivitást segítő tevékenységeket - az ellátást igénybe vevők közreműködésével előre meg kell terveznie és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani szükséges.

Felelős:
- az intézményben, az ellátottak és a dolgozók mentálhigiénés gondozásának
megszervezéséért, elvégzéséért,
- a mentálhigiénés csoport tevékenységért, munkatervének, nyilvántartásainak,
beszámolóinak elkészítéséért,
- a lakók foglalkoztatása és a szabadidős programok megszervezésében az ápoló-
gondozók ez irányú munkájának elősegítéséért,
- az általa használt fejlesztő eszközök meglétéért,
- a lakók alkotmányos jogainak érvényesüléséért.

Részt vesz:
- a foglalkoztatások, csoportos foglalkozások megszervezésében, lebonyolításában,
- a foglalkoztatási anyagok eszközök beszerzésében,
- új ellátott felvétele során a Szociális Törvény által előírtak elvégzésében,
- az előgondozások megszervezésében és lebonyolításában,
- a szükséges dokumentációk beszerzésében,
- a gondozási terv összeállításában, és végrehajtásában,
- az intézményi értekezleteken,
- az intézményen belül szervezett továbbképzéseken,
- szakmai továbbképzéseken, programokon, konferenciákon,
- a munkatársak részére szervezett áhítaton.

Kapcsolattartás:
- az intézmény vezetőjével,
- a gondozási csoport tagjaival,
- a mentálhigiénés csoport tagjaival,
- az ápoló gondozó személyzettel,
- az intézmény lelkészével,
- a lakók hozzátartozóival, gondnokaival,
- társintézményekkel,
- az intézménnyel kapcsolatban levő civil szervezettekkel.

Segíti
- a beköltöző ellátottak beilleszkedését,
- segíti az ellátottak személyes ügyeik intézését.

Szervezi az intézményen belüli mentálhigiénés témájú képzéseket. A lakók részére egészségfejlesztő előadásokat szervez és tart.

Kötelessége:
- a munkaidő pontos betartása,
- előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
- hogy munkáját a munka jellegének megfelelő öltözékben végezze,
- a jelenléti ív pontos vezetése,
- bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül az
intézményvezetőnek jelezni,
- az intézmény szabályzatait és működési rendjét ismerni, a munkaköri feladatait
ennek értelmében végezni, az előírásokat betartani.

Joga van – az intézményvezetőjével való előzetes egyeztetés után - az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére.

5. Foglalkoztatás szervező munkatárs
Feladatát az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével, a vezető ápolóval együttműködve, önállóan végzi.

Feladatai:
A bentlakásos intézmény foglalkoztatás szervező feladatkörében gondoskodik az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében foglalkozások szervezéséről

Ennek keretében biztosítja
- a foglalkozások formáinak és tartalmának az ellátást igénybe vevő életkorának és
egészségi állapotának, képességeinek megfelelő megválasztását, az egyéni
gondozási, fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban,
- a lakók foglalkoztatását, a szabadidős programok megszervezését és lebonyolítását,
- a foglalkoztatási anyagok, eszközök beszerzését.
A foglalkoztatásokat, programokat úgy kell megszervezni, hogy minden esetben figyelembe vegye az Intézmény egyházi jellegét, az egyházi ünnepeket, szokásokat.

Felelős:
- a lakók foglalkoztatásának, csoportos foglalkozásainak megszervezésért, lebonyolításáért,
- a foglalkoztatásokról készülő munkanapló vezetésért,
- az egyéni foglalkoztatási lap vezetéséért,
- új ellátott felvétele során a Szociális Törvény által előírtak betartásáért,
- az előgondozások megszervezéséért és lebonyolításáért,
- a szükséges dokumentációk beszerzéséért,
- az általa használt fejlesztő eszközök meglétéért,
- a lakók alkotmányos jogainak érvényesüléséért.

Részt vesz:
- a gondozási terv összeállításában, és végrehajtásában,
- a mentálhigiénés csoport munkájában,
- az intézményi értekezleteken,
- az intézményen belül szervezett továbbképzéseken,
- szakmai továbbképzéseken, programokon, konferenciákon,
- a munkatársak részére szervezett áhítaton.

Kapcsolattartás:
- az intézmény vezetőjével,
- a gondozási csoport tagjaival,
- a mentálhigiénés csoport tagjaival,
- az ápoló gondozó személyzettel,
- az intézmény lelkészével,
- a lakók hozzátartozóival, gondnokaival,
- társintézményekkel,
- az intézménnyel kapcsolatban levő civil szervezettekkel.

Segíti
- a beköltöző ellátottak beilleszkedését,
- segíti az ellátottak személyes ügyeik intézését.

Kötelessége:
- a munkaidő pontos betartása,
- előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
- hogy munkáját a munka jellegének megfelelő öltözékben végezze,
- a jelenléti ív pontos vezetése,
- bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül az
intézményvezetőnek jelezni,
- az intézmény szabályzatait és működési rendjét ismerni, a munkaköri feladatait
ennek értelmében végezni, az előírásokat betartani.

Joga van – az intézményvezetőjével való előzetes egyeztetés után - az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére

VI. NEM VEZETŐ BEOSZTÁSÚ MUNKAKÖRÖK

1. Szakmai munkakörök

1.1.Orvos
Az orvost az intézményvezető nevezi ki, bízza meg a Fenntartó jóváhagyásával.

Feladatai:
- Az ápoló-gondozó személyzet, a mozgásterapeuta és a foglalkoztatás szervező szakmai irányítása, ellenőrzése, a feladatuk szakszerű ellátásának folyamatos figyelemmel kísérése.
- Az intézeti ellátottak egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése, mely kiterjed a heveny és idült betegségben szenvedőkre, az ellátottak prevenciójára és rehabilitációjára.
- Ellenőrzi a gondozottak személyi, környezeti és élelmezési higiénéjét.
- Felelős az előírt egészségügyi dokumentáció szakszerű vezetéséért.
- Részt vesz az egyéni gondozási, illetve egyéni ápolási terv elkészítésében és végrehajtásában.
- Segítséget nyújt az ápolók-gondozók szakmai képzéséhez, részt vesz továbbképzésükben, a lakók felvilágosításában.
- Kapcsolatot tart a gyógyintézetekkel, a vezető ápolóval és a dietetikussal
- Meghatározza a diétás élelmezésben részesülők körét, ellenőrzi az otthon normál és diétás étlaptervét.
- Az intézmény orvosa ellátja az orvosi tevékenysége körébe tartozó gyógyító-megelőző gondozási feladatokat

1.2. A dietetikus
Feladatai:
- diétás étlap elkészítése, diétás szaktanácsadás;
- diétás ételek konyhatechnológiai elkészítésének betanítása, illetve azok felügyelete;
- szükséges kalória, fehérje, szénhidrát számítások elvégzése;
- a diétás lakókkal történő kapcsolattartás;
- előzetes egyeztetés esetén egyéb étkeztetéssel kapcsolatos szaktanácsadás;
- kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, orvosával és a vezető ápolóval.

1.3. Ápoló-gondozó
Munkáját közvetlenül a vezető ápoló irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi.

Feladatai:
- az ellátottak ápolási, gondozási szükségleteinek kielégítése, az orvos utasítása és az egyéni gondozási terv alapján;
- az ellátottak állandó megfigyelése, az észlelt változások jelentése szóban és írásban történik minden műszakváltáskor;
- az ellátottak ruházatának és ágyneműjének előírás szerinti cseréje;
- a kulturált környezet, higiénés rend kialakítása, az élelmezéssel kapcsolatos gondozói feladatok ellátása;
- a lakók társas kapcsolatának támogatása, elősegítése;
- egyéni és csoportos foglalkoztatásban való részvétel;
- az előírt dokumentáció vezetése;
- a szakmai eljárások és utasítások betartása és betartatása a munkahelyen.

1.4. Mozgásterapeuta
Feladatát a vezető ápoló irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi.

- Kezeli az intézményi ellátásban lévő mozgásszervi betegségekkel küzdő ellátottak problémáit.
- Ellátja a mozgásterapeuta feladatait.
- Az intézmény ápoló-gondozó személyzetét oktatásban részesíti a csoportos tornák, esetlegesen egyéni tornák elvégeztetéséhez.
- Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi.
- Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit.
- Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végzi.
- Mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezi és végzi.
- Szakmai tevékenységét a mindenkor érvényben lévő betegjogok figyelembevételével végzi.
- Betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok védelméről szóló, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvényt.
- Vizsgálja az izületek mozgáshatárait és a mérések alapján különböző passzív mobilizációs technikákat, valamint aktív mobilizáló gyakorlatokat alkalmaz az izületi mozgáspálya helyreállítása és megőrzése céljából.
- Meghatározza a mozgáspályát beszűkítő zsugorodott izmokat és ennek megfelelően az izmok rugalmasságát fokozó mobilizációs módszereket épít be a kezelésbe.
- Vizsgálja és meghatározza az izmok erejét, erősítő gyakorlatokat végeztet.
- Vizsgálja az izmok tónusát, és mozgásszabályozás normalizálását célzó módszereket alkalmaz.
- Megfigyeli a mindennapi élet mozgásait, a mozgáskorlátozottság okozta funkciózavarokat, elemzi a járás folyamatát, az egyensúlyt ülő és álló testhelyzetben, a hely és helyzetváltoztatást, a segédeszközök, különböző ortézisek, protézisek használatát. A hétköznapi funkciók javítása érdekében kiválasztja az adott állapotra adaptált, személyre szabott facilitációs technikákat.
- Járástréninget alkalmaz segédeszközzel vagy anélkül, tanítja a járást sík és egyenetlen talajon, emelkedőn és lejtőn, valamint lépcsőn.
- Mozgásprogrammal a lehető legnagyobb önállóság kialakítására törekszik.
- Az izmok erejének, állóképességének növelését, és a koordináció javítását célzó gyakorlatokat alkalmaz.
- Vizsgálja a mozgásbeszűkülést okozó vagy azt követő fájdalmat.
- Vizsgálja a végtagok keringési zavarát. Speciális aktív és passzív módszereket alkalmaz.
- Vizsgálja a testtartást, és tartásjavító programot állít össze.
- Vizsgálja a respiratorikus és kardiális funkciókat. Légzésjavító módszereket alkalmaz és növeli a kardiopulmonális állóképességet.
- Rehabilitációs és fizioterápiás tervet készít.
- Ellátja a gyógymasszőr feladatait.
- A fekvő beteget rendszeresen tornáztatja.
- Az ellátottak számára egészségnevelést tart.
- A bentlakók figyelmét a testmozgás jelentőségére irányítja a testi-lelki egészség megőrzése érdekében.
- Megismerteti velük mindazokat a változásokat, melyek szervezetükben a kor előrehaladtával, vagy egy betegség kapcsán létrejönnek.
- A munkájához szükséges eszközöket, berendezéseket szakszerűen használja.
- A betegeket tájékoztatja az előírt kezelésekről.
- Ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.
- Az intézményvezető által szervezett továbbképzéseken részt vesz.

1.5. Gondozotti ügyintéző
Munkáját az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi.

- Segítséget nyújt az ellátottak problémáinak megoldásában.
- Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi.
- Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit.
- Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végzi.
- Betartja a személyes és a közérdekű adatok védelméről szóló, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvényt

Felvilágosító és prevenciós feladatai
- Felvilágosítást ad a szociális problémák megelőzése, illetve megoldása érdekében.
- Tájékoztatást nyújt a szociális és jóléti ellátás formáiról, funkcióiról, intézményrendszeréről.
- Felvilágosítást ad az egyes ellátási formák előnyeiről, hátrányairól, a hozzájutás feltételeiről és igénybevételük módjáról.
- Segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő részére a legmegfelelőbb ellátási forma kiválasztásában és az ellátott önálló döntésével összhangban támogatja a választott ellátás igénybevételét, ennek érdekében együttműködik az önkormányzatokkal és jóléti intézményekkel.
- Információt szerez és nyújt a jogérvényesítés és a jogorvoslat lehetőségeiről.

Ügyintézői, adminisztrációs és dokumentációs feladatai
- Folyamatosan, rendezetten vezeti az intézmény működéséhez, az esetek kezeléséhez kapcsolódó írásos adminisztrációt.
- Az adminisztráció csatornáin keresztül együttműködik a szociális problémák megoldásában az érintett társintézményekkel és szervezetekkel.
- Betartja a szociális igazgatás jogi szabályait és az ügykezelésre, valamint a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályokat.
- Szabatosan, pontosan, tárgyszerűen és a formai követelményeket betartva megírja
o a beadványokat, szolgáltatásokat és ellátások iránti kérelmeket,
o hivatalos tájékoztatókat,
o jegyzőkönyveket.
- Közreműködik a pályázatok és projekttervek elkészítésében, ezeket dokumentálja.
- Saját munkatevékenységét naprakészen dokumentálja.
- Segíti az intézményvezető jogkörébe utalt adminisztratív tevékenység végrehajtását, az intézményvezető utasítására
- Vezeti a szükséges nyilvántartásokat
- Bonyolítja a levelezési feladatokat
- Elvégzi a sokszorosítási, számítógép kezelési feladatokat
- Az intézményben lakók részére heti egy alkalommal bevásárlást végez
- Feladatkörébe tartozik a „Szentesi Református Idősek Otthonában gondozottak ügyvitelével, vagyontárgyaival, pénzkezelésével, hagyatéki eljárással és térítési díj megállapításával kapcsolatos ügyintézés szabályai”- ban foglalt feladatok elvégzése.

VII. A VEZETÉST SEGÍTŐ TANÁCSADÓ SZERVEK

1. Vezetői értekezlet
- A vezetői értekezlet üléseit az intézményvezető hívja össze
- A vezetői értekezlet az intézményvezető tanácsadó szerveként működik.

A vezetői értekezlet résztvevői, a vezetőség tagjai:
- Intézményvezető
- Gazdasági vezető
- Az intézmény lelkésze
- Vezető ápoló
- Mentálhigiénés munkatárs
- Foglalkoztatást szervező

Az értekezleten megtárgyalják:
- az intézmény egészét érintő szervezeti és működési kérdéseket,
- az éves munkatervet és értékelik annak teljesítését,
- a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jelentősebb kérdéseket,
- az éves képzési és továbbképzési tervet,
- az etikai helyzetet.
- az intézmény valamennyi dolgozóját érintő élet-, és munkakörülményeket, befolyásoló kérdéseket,
- továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyeket az intézményvezető, vagy a vezetői értekezlet résztvevői felterjesztenek.

Jogköre:
- Állásfoglalás kialakítása a feladatkörében megtárgyalt kérdések tekintetében, melyet akkor kell érvényesnek tekinteni, ha a vezetői értekezleten jelenlévő tagjainak több mint fele elfogadja azt.

2. Dolgozói munkaértekezlet
Az értekezletet az intézményvezető hívja össze és vezeti.
Az intézmény működésében a demokrácia érvényesülése érdekében az intézményvezető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal dolgozói munkaértekezletet tart.
Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját.

Az értekezlet az intézményvezető beszámolója alapján megtárgyalja:
- az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkáját
- a következő időszak feladatait
- aktuális kérdéseket

Jogköre:
- A beszámoló alapján kérdések feltevése, javaslatok előterjesztése, vélemény nyilvánítása a fenti témakörökben.
- Dönt az Érdekképviseleti Fórumba delegált dolgozó személyéről. A munkaértekezlet akkor határozatképes, ha az alkalmazottak több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő alkalmazottak több mint felének igen-szavazata szükséges.

Az értekezletről feljegyzést kell készíteni, amelyet az intézményvezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá és azt, irattárban meg kell őrizni.
Az intézményvezetőnek 8 napon belül írásban kell választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre az értekezleten nem adott választ.

3. Lakógyűlés
Az intézményvezető évente legalább kettő alkalommal összevont lakógyűlést hív össze, melyen tájékoztatást nyújt a lakók számára az aktuális kérdésekről.
A lakógyűlés témája az ellátottakat érintő megfelelő témakörök megbeszélése.

Jogköre:
- Dönt az Érdekképviseleti Fórumba delegált lakó személyéről. A lakógyűlés akkor határozatképes, ha a lakók több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő lakók több mint felének igen-szavazata szükséges.
- Véleményt nyilvánít az elhangzott tájékoztatóval kapcsolatban, illetve az ellátás körülményeiről.

A lakógyűlésen elhangzottakat rögzíteni kell a gyűlésen felvett jegyzőkönyvben, amit irattárban kell elhelyezni a jelenléti ívvel együtt.

4. Nyílt Nap
Évente egy alkalommal kerül megrendezésre, az intézményvezető szervezésében.
A Nyílt Nap a hozzátartozók, és a törvényes képviselők számára lehetőséget nyújt, hogy az intézmény életébe betekintést nyerjenek.
Az intézményvezető tájékoztatást nyújt az intézmény aktuális helyzetéről.

Jogköre:
- Dönt az Érdekképviseleti Fórumba delegált hozzátartozó (törvényes képviselő) személyéről. A javaslat elfogadásához a jelenlévő hozzátartozók, gondnokok több mint felének igen-szavazata szükséges.
- Véleményt nyilvánít az elhangzott tájékoztatóval kapcsolatban, illetve az ellátás körülményeiről.

5. Érdekképviseleti Fórum
Működésének részletes szabályait a Házirend tartalmazza.

VIII. AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS RENDJE

1. Az ellátás igénybevétele az idősek otthonában

1993. évi III. törvény: 68. § (1) Az idősek otthonában - a 68/B. § szerinti kivétellel - a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.
(2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.
(4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.
(5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
(2) Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó egyéb körülmények fennállását.
(3) Idősotthoni ellátás az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.
(4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de az értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

A vizsgálat megállapításait az előgondozást végzők az Értékelő adatlapon (3. sz. melléklet a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelethez) rögzítik. Az Értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos, a kezelőorvos, a fekvőbeteg intézmény orvosa a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik. Az Értékelő adatlap másolati példányát az ellátást igénybe vevő személynek, illetve törvényes képviselőjének el kell eljuttatni személyesen, átvételi elismervény ellenében vagy tértivevényes postai küldeményként.

Férőhely üresedés esetén az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről, kivéve, ha soron kívüli elhelyezési igényt tart nyilván. A kiértesítés alapján a helyét elfoglaló személlyel a jogszabályokban előírt megállapodás megkötésére kerül sor. Ismerteti a lakóval a házirendet, a lakó jogait és kötelességeit. A felvételkor a lakó és hozzátartozója nyilatkozik a tájékoztatásban foglaltak és a nyilvántartásokhoz az adatszolgáltatási kötelezettség tudomásulvételéről, továbbá arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit érintő, valamint a lakó és közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

Az ellátást nyújtó a veszélyhelyzet fennállása esetén a veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítás alapján jár el, amely a Házirend mellékletét képezi.

Az intézményi jogviszony megszűnésére, megszüntetésére és az áthelyezésre vonatkozóan az 1993. évi III. törvényben, a Házirendben és a Megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. A hozzátartozókkal való kapcsolattartás, látogatás, eltávozás és visszatérés rendjét a házirend tartalmazza.

Az ellátás ideje alatt az intézményvezető köteles tájékoztatni a lakót és az általa megjelölt hozzátartozóját a lehető legrövidebb időn belül, maximum 8 órán belül:
• az állapotáról, abban bekövetkezett változásról
• egészségügyi intézménybe való beutalásáról
• az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról
• áthelyezés kezdeményezéséről
• díjfizetési hátralékról, annak behajtása érdekében kezdeményezett intézkedésről.

Az intézmény köteles gondoskodni a lakó és a hozzátartozók közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a lakó személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról.

1.1 Az ellátás tartalma
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről bentlakásos intézményben kell gondoskodni. Az intézmény a teljes körű ellátás keretében gondoskodik a lakó napi legalább háromszori (orvosi előírásra gyakoribb vagy diétás) étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, ill. textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról és lakhatásról. Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat részletesen a Házirend tartalmazza.

Az ellátás igénybevételét követően 1 hónapon belül egyéni gondozási terv készül team munkában, az érintett lakó vagy a törvényes képviselője közreműködésével. A gondozási terv végrehajtását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, rendszeresen értékelni, és szükség szerint módosítani kell.

2. Az ellátás igénybevétele az időskorúak gondozóházában
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.
Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
A továbbiakban az időskorúak gondozóháza ellátásának igénybevétele teljes mértékben megegyezik az idősek otthonában történő ellátás igénybevételével

3. A térítési díj fizetés rendje

Az intézményi térítési díj felső határa a szolgáltatási önköltség.
A személyi térítési díj az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az SZT-ben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének
b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;
d) 80%-át, tartós elhelyezést biztosító idősek otthona esetén

A jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
Az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább a fenti összegű költőpénz visszamaradjon.
Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket az Intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.

A személyi térítési díjat a SZT 114. §. alapján
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.

SZT. 117/B. § alapján az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

117/D. § (1) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában, a továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.
(2) A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza
a) a megfizetendő díjkülönbözet összegét,
b) a fizetésre vonatkozó szabályokat és
c) a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.
(4) Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a 117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.
(5) A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

114. § (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.

2018. június 1-től:
Az Intézményi térítési díj havi összege: 153.000 Ft.
Az Intézményi térítési díj napi összege: 5.100 Ft

Ebből az összegből a Fenntartó határozata alapján az Intézmény a következő kedvezményeket biztosítja:
A két ágyas szobák havi térítési díja személyenként: 133.500 Ft
A három ágyas szobák havi térítési díja személyenként: 114.000 Ft

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 18. § (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, és az intézményi térítési díj vagy az önköltség erejéig, vagy annak egy részéig fennálló különbözet megfizetését megállapodás alapján sem vállalták, a tartására köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi összjövedelméből levonva a havi személyi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

19. § A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a hátralékot - az Szt. 68/B. §-a és 117/B. §-a szerinti eset kivételével - nyilván kell tartani.

(3) A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - az Szt. 119. § (3) bekezdése szerinti jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a hátralékról.

Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket az Intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.

Az állapotjavuláshoz szükséges test-távoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladata, a segédeszköz azonban az intézmény tulajdonát képezi. A testközeli segédeszközök költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli, kivéve, ha a 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet 52. § 6.) bekezdése szerint erre nem képes.

IX. GAZDASÁGI-MŰSZAKI ELLÁTÁS RENDJE
A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.
Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével – az intézmény vezetőjének feladata.

1. Bankszámla feletti rendelkezés
A Banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki a Fenntartó egyetértésével.
Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a pénzintézetnél. Az aláírás bejelentési karton másolati példányát a gazdaságvezető őrzi.

Rendelkezésre jogosultak:
- intézményvezető
- gazdaságvezető

2. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje
A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg.

3. Bélyegzők használata, kezelése
Az intézmény bélyegzői:
Körbélyegző: Szentesi Református Idősek Otthona H-6600 Szentes, Kossuth tér 4.

A bélyegző lenyomata:


Fejbélyegző: Szentesi Református Idősek Otthona
H-6600 Szentes, Kossuth tér 4.

A bélyegző lenyomata:


Fejbélyegző: Szentesi Református Idősek Otthona
H-6600 Szentes, Kossuth tér 4..
Adószám: 18478640-2-06
Banksz.sz.: 10701458 – 67206595 - 51100005
Telefon: 63/816-992

A bélyegző lenyomata:


Fejbélyegző: Szentesi Református Idősek Otthona H-6600 Szentes, Kossuth tér 4.
Társadalombiztosítási kifizetőhely Nyilvántartási szám: 0170683915

A bélyegző lenyomata:

Az intézményben bélyegző használatára a következők jogosultak:
- intézményvezető,
- gazdasági vezető,
- gondozotti ügyintéző.
Az átvevők személyesen felelősek a cégbélyegzők megőrzéséért.


X. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI

1. A munkaidő beosztása
Az otthon folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben működő intézmény. A folyamatos ellátás biztosítása érdekében a dolgozók egy, illetve kettő műszakban kötelesek munkakörüket ellátni:
- a gondozottak közvetlen ellátását végző szakdolgozók két,
- a többi munkakörben dolgozók egy műszakban dolgoznak.

Az otthonba a törvényes munkaidőkeret mértéke heti 40 óra, melyet évi munkaidő kerettel kell teljesíteni. A napi munkaidőkeret részét képezi a napi 45 perc ebédidő. A több műszakban foglalkoztatott dolgozók munkarendjét a vezető ápoló, a megelőző hónap 20-ig készíti el és leadja a gazdaságvezetőnek.
A helyettesítések rendje: a munkaköri leírásokban szabályozottak szerint történik.

2. Kapcsolattartás rendje
Az intézet feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. A jó kapcsolat kialakításáért és fenntartásáért felelősek. A diszkrimináció semmilyen formája nem megengedett, mind a lakók, mind a dolgozók tekintetében. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik a másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van az intézményvezetővel, és a gazdaságvezetővel.
Az eredményesebb működés érdekében az intézet kapcsolatot tart a lakók hozzátartozóival, törvényes képviselőivel, a helyi önkormányzatokkal, a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, a társintézményekkel, a gazdálkodó szervezetekkel.

3. Az intézmény ügyiratkezelése
Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős.
Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

4. Képzési rendszer
Az ellátásban részesülőkkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző munkatársak legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie bentlakásos intézményi ellátás esetén.
Az intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges, 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerinti, képesítési minimum előírással kell rendelkezniük. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól - ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, ha
 a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz részt,
 az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.
A személyes gondoskodást végző, vezetői megbízással rendelkező személyek a vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet szerinti vezetőképzés teljesítésére kötelesek.

5. Információs rendszer
- havi jelentés a gondozottak számáról és a felvételre várakozókról;
- negyedéves, féléves és éves jogszabályban előírt költségvetési beszámolók,
- pénzforgalmi jelentések a havi gazdálkodásról
- statisztikai jelentések

6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
A tömegtájékoztatási szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük.
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetében be kell tartani a következő előírásokat:
Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az igazgató, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszköz munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, a személyiségi jogok védelmére, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.
Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelynél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Ezen szabályzat mellékletét képezi a szervezeti felépítés vázlata.
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot – az időközbeni változások kiegészítése mellett – ötévente felül kell vizsgálni, azt jegyzőkönyvben kell rögzíteni és mellékletként tartani.

Szabályzataink

I. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok

1. Adatvédelmi szabályzat
2. Házirend (Melléklete: Érdekképviseleti Fórum Szabályzata, Veszélyhelyzet kezeléséről szóló belső utasítás)
3. Iratkezelési szabályzat
4. Vagyonvédelmi szabályzat
5. Gépjármű használati szabályzat
6. Munkaruha szabályzat
7. Lakógyűlés működésének szabályzata
8. Gyógyszerelési szabályzat
9. Ápolási –gondozási szabályzat
10. Eljárásrend a Clostridium Difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről
11. A Methicillin/Oxacillin Rezisztens Staphilococcus Aureus (MRSA) fertőzések megelőzése
12. Halottellátási szabályzat
13. Szabályzat a nemdohányzók védelmében
14. Érdekképviseleti Fórum működési szabályzata

II. Gazdasági szabályzatok számviteli politika
1. Számviteli szabályzat
2. Pénzkezelési szabályzat
3. Eszközök és források leltárkészítési és selejtezési szabályzata
4. Gondozottak ügyvitelével, vagyontárgyaival, pénzkezelésével, hagyatéki eljárással és térítési díj megállapításával kapcsolatos ügyintézés szabályai

III. Műszaki ellátási szabályzatok
1. Munkavédelmi szabályzat
2. Tűzvédelmi szabályzat
3. Kockázatértékelési szabályzat

Szentes, 2018. február 28.

Horváth Imre
intézményvezető

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Presbitérium a 2018. március 29-én tartott gyűlésén megtárgyalta és 31/2018. (03.29.) számú határozatával jóváhagyta.
Szentes, 2018. március 29.

Fehér Csaba
lelkipásztor
a fenntartó képviselője


A SZENTESI REFORMÁTUS IDŐSEK OTTHONA VEGYES PROFILÚ INTÉZMÉNY
SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE


FENNTARTÓ

INTÉZMÉNYVEZETŐ

GAZDASÁGI CSOPORT
Gazdasági vezető
Gondozotti ügyintéző

GONDOZÁSI CSOPORT
Vezető ápoló
Szociális gondozó ápolók
Orvos Mozgásterapeuta

MENTÁLHIGIÉNÉS CSOPORT
Mentálhigiénés munkatárs
Foglalkoztatás szervező munkatárs
Intézményi lelkész

MŰSZAKI CSOPORT
Mosodai dolgozó
Takarítók
Recepciós, karbantartó






Még nincs szöveg...





Honlapkészítés